Tiszta lappal a helyi ügyekért! Lehet más a Város!
 Az egri LMP választási programja

 Állampolgári részvétel, átláthatóság

A Lehet Más a Politika elkötelezett híve a nyilvánosság és az állampolgári részvétel erősítésének. Ennek eléréséhez az országgyűlési frakció már benyújtotta a szükséges törvényjavaslatokat a Parlamentben: a népszavazási törvény és a zárt ülések elrendelésének újraszabályozására. Az LMP szerint  a “társadalmi részvételt erősítő” módosításai lehetővé teszik,  hogy a helyi közösségek megismerhessék az egyes döntések meghozatalának körülményeit és részt is vegyenek abban.  Nem tartjuk helyesnek és megengedhetőnek, hogy lokális ügyekben úgy szülessenek döntések, hogy azt a közvetlenül érintettek nem véleményezhetik. Az LMP Parlamentben javasolt törvénymódosításai jelentősen megkönnyítenék a helyi népszavazások kiírását és eredményességük feltételeit az országos népszavazásokéval azonossá teszik. A helyi döntésekben való részvétel erősítését célozza a párt másik javaslata is, amely jelentősen korlátozná a testületi ülések zárttá nyilvánításának lehetőségét.

Az LMP szerint a döntések meghozatalának előkészítése sokszor nem a köz javát szolgálja, hanem az egyes – homályos hátterű – üzleti vagy lobbicsoportok érdekeit szem előtt tartva születik. Az LMP országgyűlési javaslatainak elfogadása lehetőséget teremt arra, hogy világos, átlátható, tiszta működésű városok és települések jöhessenek létre, ahol a polgárok a meghozott döntéseket magukénak érzik és azok végrehajtása fölött maguk is őrködhetnek, így Egerben is.

Az LMP Egri Csoportja kiemelt feladatának tekinti a városi önkormányzati intézmények működésének figyelemmel kísérését, amelyek közpénzből működnek és maximálisan a közjó érdekét kell hogy szolgálják. Ennek egyik sarkalatos pontja az intézményvezetők kiválasztásának, kinevezésének kérdése (kezdve a pályázatkiírástól, egészen a szakmai és intézményi érdekképviseleti szervezetek meghallgatásáig), amely kapcsán jogos elvárásunk, hogy szakmai és emberi szempontból a legalkalmasabb pályázókból legyenek intézményvezetők. Hisszük, hogy az önkormányzati intézményekben tapasztalható szakmai színvonaltalanságnak, a korrupciónak és a mutyizásnak melegágya lehet, ha politikai és egyéb kapcsolatrendszeri alkukban dőlnek el ezek a kérdések. Ennek kapcsán minden olyan dolgozói, érdekképviseleti vagy pályázói megkeresést, jelzést szívesen fogadunk, lehetőségeink szerint (pl. képviselőink segítségével) kivizsgáljuk, adott esetben a nyilvánosság elé tárjuk, amely arra utal, hogy intézményi vezetői kinevezés mögött elfogadhatatlan háttéralku húzódik.

 Közlekedés

Három tengely koncepciója

Vasúti tengely: A jelenleg működő autós észak déli tengelyek mellett középtávon szeretnénk elérni, hogy az észak-déli (Füzesabonytól Szilvásvárad irányába menő) vasútvonal is szervesen kapcsolódjon be a városi és város környéki közlekedés vérkeringésébe. Egyrészről új megállóhelyek létesítésével (pl. Tesco megállóhely), másrészről közvetlen Füzesabony -  Szilvásvárad járattal, mely ütemesen kapcsolódik a fő vasúti folyosó menetrendjéhez. Elképzelhetőnek tartjuk közvetlen Budapest-Eger-Szilvásvárad járat bevezetését, akár úgy is, hogy az érkezők közvetlenül a várnál szállhatnának ki.

Közúti tengely: a 25-ös út a város fő észak-déli közúti tengelye. Fontosnak tartjuk, hogy forgalomtechnikailag minél gördülékenyebb legyen a forgalomirányítás (pl. ideális zöld hullám létrehozásával, a vizsgálatok után megállapítható felesleges lámpák eltávolításával, illetve új, szükséges pontokon való elhelyezésével valamint további körforgalmak kialakításával). Mivel Egerben az átmenő forgalom viszonylag alacsony, a keleti elkerülőút koncepciójának újragondolását kezdeményezzük.

Kerékpáros tengely: a meglévő kerékpárút szakaszok kirajzolják, hogy az Eger patak mentén érdemes egy észak-déli gerincvonalat kiépíteni illetve a tervezett fejlesztéseket felgyorsítani. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy csak e vonalon kell fejleszteni a kerékpáros infrastruktúrát. Az LMP Egri Csoportja fontosnak tartja a kerékpáros logikával történő fejlesztéseket, a kerékpározás kultúrájának elterjesztését, a balesetmegelőző programok, akciók bevezetését az iskolákban, stb. Nem ragaszkodunk minden esetben külön kerékpárút kiépítéséhez, csak ha nagyon indokolt, rövidtávon javasoljuk az egyszerűbb felfestéseket, alternatív útvonalakat, kerékpártolókat, forgalomtechnikai módszerek alkalmazását, kerékpáros térkép kiadását. Mindehhez alapvető, hogy készüljön egy reális kerékpáros koncepció, melyben konkrét vállalások is le vannak írva.

Intermodális csomópont és közösségi közlekedés

Támogatjuk, hogy a vasútállomásnál egy olyan csomópont épüljön ki, melyben a vasút, a helyi és távolsági buszközlekedés szervezetten, összehangoltan találkozik, kiegészítve parkolási lehetőséggel (autó, turistabusz), megfelelő kerékpártárolási lehetőséggel. A helyközi  autóbusz-állomás is ide kerüljön, de javasoljuk, hogy az Eger környéki településekről érkezőknek a belváros (kórház, hivatalok, üzletek, stb.) elérhető legyen. Támogatjuk a közösségi közlekedés fejlesztését, annak érdekében, hogy minél többen használják a helyi és helyközi buszokat, ezzel is hozzájárulva egy élhetőbb város megteremtéséhez.

Nem támogatjuk azoknak a mélygarázsoknak és parkolóházaknak a megépítését, melyeket a történelmi Belvárosban akarnának építeni, mivel ezek a parkolók a forgalmat a szűk utcákon keresztül behúzzák a belváros közepébe, ezzel is szennyezve a levegőt, zajt és balesetveszélyt okoznak, rongálják a műemlékeket, zavarják a nyugodt belvárosi hangulatot. (Álláspontunk szerint nem helytálló az az érvelés, hogy a gépjárművek eltűnnek az utakról, hiszen a járműveknek valahogyan a parkolóházba is el kell jutniuk.) A belvárosban az autók behajtását, parkolását szigorítanánk. Itt a jelenlegi szabályok szigorúbb betartatására van szükség.

Támogatjuk a járdák, padkák akadálymentesítését, hogy a babakocsit tolók, a kerekes székesek és az idősek könnyebben tudjanak közlekedni a városban.

 Zöld munkalehetőségek

Az LMP Egri Csoportja a környezetkímélő és munkahelyteremtő beruházások mellett támogatja a helyi termelőket, helyi termékeket előállítókat. Leghíresebb helyi termékünk, az egri bor kiemelt jelentőségű, de elő kell segíteni más helyi termékek piacra jutását is, mivel ezzel a helyi ipart és mezőgazdaságot támogatjuk, melyek a kisebb szállítási útvonalak miatt környezetkímélőbbek. Ilyen termékek pl. a helyi hús-, tej-, kenyéripari termékek, de ugyancsak fontos a helyi kreatív vagy kézművesipar támogatása is.

Szorgalmazzuk a zöld munkahelyek számának növelését, az olyan vállalatok támogatását, amelyek zöld munkahelyeket teremtenek (pl. a fűtéskorszerűsítés, lakóházak szigetelése) és célszerűnek tarjuk felvenni a kapcsolatot az Eszterházy Károly Főiskolával, hiszen a főiskola rendelkezik a legnagyobb tudásbázissal a környéken. Ezzel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a Főiskolán végző hallgatók helyben tudjanak elhelyezkedni és ne vigyék el a megszerzett tudást más régiókba, városokba.

Úgy gondoljuk, hogy a Főiskola nincs eléggé bevonva a város életének szervezésébe, akár egy nagyszabású rendezvény esetén, vagy akár bárminemű egri fejlesztésbe, hogy a kiképzett humán-erőforrás a település problémáinak megoldásában is szerepet vállalhasson.

A Lehet Más a Politika kezdeményezni fogja a lakások és a középületek alternatív energiaforrásokkal történő ellátását (pl. napkollektoros energianyerés, geotermikus energia hasznosítása, a fűtőmű folyamatos „zöldítése”), továbbá fűtéskorszerűsítési programok folytatását, amely így a korábban említett zöld és fenntartható munkahelyeket teremti meg.

 Közösségeink – élhetőbb város

Szeretnénk, ha Eger a közösségek városa lenne. Ehhez az kell, hogy a már meglévő kisebb közösségek erősödjenek, illetve újak jöhessenek létre, és közösségi helyek alakuljanak ki, legyen az akár egy új együttes, egy új sportegyesület vagy egy iskolai tanszer csere-bere akció. A családoknak, kisközösségeknek, lakóhelyi szomszédságoknak helyben, a közösségben együttgondolkodva kell meghatározni elképzeléseiket. Az LMP minden ésszerű közösségi kezdeményezés támogatója kíván lenni.

A Lehet Más a Politika Egri Csoportja tagjainak és képviselőjelöltjeinek egy része kisgyermekes szülő vagy éppen családalapítás előtt áll. Szomorúan látjuk, hogy Egert egyre kevésbé nevezhetjük fiatalos, lendületes, élhető városnak. Talán sokunknak fel sem tűnik, de még létezik az „egriség”. Ha valaki egri, akkor azt büszkén vállalja és ennek a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmusnak jó kisugárzása van, tegyünk hát róla, hogy minél több tartalommal megtöltsük.

Támogatjuk a város lakótelepein megfelelő színvonalú és biztonságos játszóterek kialakítását, hiszen ezek a játszóterek nem csak felüdülést jelentenek gyermekeink számára, hanem a közösséghez való tartozás érzetének kialakulásában is jelentős szerepet játszanak. Szeretnénk a város minél több pontján közösségi tereket is kialakítani (pl. nyugdíjasok találkozóhelyét) megfelelő utcai bútorokkal (padokkal, asztalokkal) és megfelelő, a városi körülményekhez alkalmazkodó növényzettel ellátva.

A felelős kutyatartás kultúrájának fejlesztése érdekében úgy gondoljuk, hogy minél több kutyafuttató létesítésére, s a kutyatartók által sétáltatásra használt területek közelében minél több „kutya-wc” kihelyezésére van szükség.

 Egészségesebb Eger

A Lehet Más a Politika célja, hogy ráébressze a város lakóit: az egészségükért elsősorban maguk a felelősek. Olyan programok beindítását, illetve kiterjesztését támogatjuk, amelyek elősegítik, hogy minél hosszabb ideig éljünk egészségesen, tehát gyógyszerek és gyógykezelések nélkül. De természetesen azoknak is segítenünk kell, akiknek az egészsége már megromlott; állapotuk, életminőségük javításáért tennünk kell.

Paradigmaváltásra van szükség, ezért az LMP minden lehetséges eszközzel a prevencióra, az aktív, mozgással összekapcsolt életre kívánja ösztönözni Eger lakóit. Szakmai és civil szervezetekkel együttműködve minden városrészben felvilágosító és szűrővizsgálatok megszervezését tartjuk fontosnak. A különböző hóstyákon és városrészeken egészségnapok szervezésével szeretnénk közelebb vinni az egriekhez az egészségtudatosabb életmód ismérveit.

A hős egri várvédő nők utódainak, a leendő egri anyukáknak biztosítanánk a HPV elleni védőoltást. Ez a lehetőség a 12 – 14 éves korosztály számára lenne nyitott. Szeretnénk továbbfejleszteni és szélesíteni az egri óvodai és iskolai úszásoktatási programot. Az LMP célja az, hogy minden egri gyerek tanuljon meg vízbiztosan úszni. Az egyre nagyobb érdeklődés indokolja a fedett uszodai kapacitás növelését. A városi sporttámogatásban arányaiban nagyobb részt biztosítanánk a természetben gyakorolható szabadidősportok programjaira. Az érintett sportegyesületek bevonásával nagyobb publicitást, és így a résztvevők körének bővítését akarjuk elérni a futóversenyek, kerékpáros programok és egyéb zöldben gyakorolható, a környezeti adottságokat jól kihasználó szabadidősportokat illetően.

A Lajosváros, az Érsekkert és a Felsőváros sportinfrastruktúrájára építve mozgásprogramok beindítását tervezzük. A nyugdíjas korosztályt szeretnénk megismertetni új, aktív cselekvést biztosító mozgásformákkal. Szeretnénk, ha a játszó- és közösségi terek utcabútorainak megújításakor azok sakkozásra is alkalmasak lennének, illetve a lassan eltűnő ping-pong asztalokat is jó lenne rehabilitálni. Támogatnánk az idősgondozási központokban kedvezményesen igénybe vehető gyógytorna, gyógymasszázs szolgálat kiépítését.

Fontosnak tartjuk minden korosztály számára a megfelelő szintű egészségügyi szakellátások működtetését, a megyei és a városi egészségügyi intézmények összehangolt működését. Szeretnénk olyan városi szintű egészségmegőrző, illetve sportprogramot beindítani, amely kortól és nemtől függetlenül megmozgatná a város lakóit. Ez egyúttal lehetőséget biztosítana a helyi sportegyesületek bemutatkozására, a köztudatban való fokozottabb megjelenésükre, másrészt pedig ezen egyesületek számára nagyobb utánpótlásbázist biztosítva hozzájárulna a helyi sportélet fejlődéséhez.

 „Nulla hulladék” stratégia

Kezdeményezzük egy tíz éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével. A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az ambiciózus cél eléréséhez nagyvonalakban a következő intézkedésekre van szükség:

• Hosszútávú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni
• Nagyságrendekkel bővíteni kell a szelektív hulladékgyűjtő rendszert
• A leghatékonyabb megoldás a házhoz menő szelektív gyűjtő szolgáltatás.
• Megfelelő információval kell ellátni a lakosságot arról, hol, mikor és hogyan helyezheti el különböző típusú hulladékát. Botrányosnak tartjuk, hogy a Városgondozási Kft-nek 2010-ben nincs honlapja.
• A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége.
• Általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében.
• Támogatni kell azokat a vállalkozásokat, akik tesznek a hulladék csökkentéséért.
• Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást.
• Differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül!

Öko-ószeres rendszer

A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra. Az öko-ószeres hálózat a zöld hulladékot is begyűjti, melyet egy nagyméretű komposztálóban helyeznek el.

 Környezet-, természet- és éghajlatvédelem, "zöldebb" város

Az LMP Egri Csoportja kiemelt figyelmet fordít környezetünk és természeti értékeink védelmére. A "Nulla hulladék" stratégián, az alternatív "zöld" energiaforrásokra történő átálláson és energiahatékonysági törekvéseinken túl fontosnak tartjuk környezetünk állapotát is. Az Eger-patak, mint a városunk nevét is viselő, azon áthaladó élő vízfolyás egyszerre tölt be életünkben városképi, esztétikai és vízföldrajzi szerepet is, miközben számos értékes és védett fajnak szolgál otthonául a makrogerinctelenektől a halakon és madarakon át egészen a vidráig. Célunk az Eger-patakot érő, rendszeresen ismétlődő, "idényjellegű" vízszennyezések (pl. Szala-árkon át minden ősszel) okainak felszámolása, valamint az eseti szennyezések szakszerű kezelésére történő felkészülés, csakúgy, mint az ökológiai és természetvédelmi szempontoknak és igényeknek is megfelelő medergondozás, figyelemmel természetesen az árvízi helyzetek kezelésére is.

Az allergén valamint invázív tájidegen növényfajokat (parlagfű, fekete üröm) városunk területén vissza kívánjuk szorítani, helyettük egészségre nem ártalmas, őshonos (és esztétikus) növénytársulások megtelepedését kívánjuk elérni. Ezáltal is küzdeni kívánunk az allergiás megbetegedések ellen, egyszerre szolgálva egészségünk védelmét, valamint egy egészséges, biológiailag sokféle városi életközösség megtelepedését. Meglévő zöldterületeink védelme, azok további fejlesztése érdekében szolgalmazzuk, hogy városunk az egyes beruházások és fejlesztések során ne csak a jogszabályilag is előírt módon, az új külterületi beépítések, hanem a már beépített belterületi térszínek átépítése és funkcióváltása során is kiemelt figyelmet fordítson a zöldfelületek értékének, biológiai aktivitásuknak a már meglévő szinten tartására.

El kívánjuk érni, hogy városunk vezetése – mint a helyi lakosság életkörülményeiért és egészségéért is felelős választott képviselőink – a jövőben minden egyes, a környezetünk és egészségünk állapotára hatással lévő fejlesztést és beruházást csak és kizárólag környezeti- és egészségügyi hatásvizsgálatok elkészültét követően, az azokban foglalt eredmények ismeretében támogathasson. Felelős, az életkörülményeinket is figyelembe vevő, szakmailag megalapozott, és a nyilvánosság elé tárt döntéseket szeretnénk látni a városi fejlesztésekre és beruházásokra vonatkozó határozatok és szerződések mögött.

Védett természeti területeinket (pl. Érsek-kert) és értékeinket, a számos értékes fajt, melyekkel egymás mellett élünk, véleményünk szerint meg kell ismertetni a lakossággal, hiszen büszkék lehetünk rá, hogy Eger ilyen értékekkel bír. Ezekre az értékekre mind az egyes területek kezelése, mind az egyes beruházások megvalósítása során figyelemmel kell lennünk. Akár kis odafigyelés mellett is lehetséges egy parkot mind a kertészeti, mind az esztétikai és mind az ökológai igényeknek megfelelően gondozni. A panelházak szigetelése során szintén egyszerűen megoldható, hogy a hasznos és védett denevérek ne pusztuljanak el, ugyanakkor az ezen állatok által a lakosoknak okozott gyakran nem kis bosszúság is nagyban csökkenthető például a beruházással egyidejű denevérodúk és -"tornyok" kihelyezésével. Számos hasonló példát lehetne még felhozni arra, hogy ökológiai szempontból kellően átgondolt, ugyanakkor viszonylag jelentéktelen módosítások és kis odafigyelés mellett hogyan tudunk egy egészséges, esztétikus és élhető "zöld" városi környezetet kialakítani magunk körül. Egy természeti értékekkel teli várost, ahol a turisták akár jégmadarat vagy nagy kócsagot is fotózhatnak az Eger-patak partján, a gyerekek pedig küllőket láthatnak a tiszta víz alatt. Tudjuk, és hiszünk benne, hogy a város és a természet nem zárja ki egymást.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos nemzetközi és nemzeti erőfeszítések eddig nem érték el a várt eredményeket. Ugyanakkor világszerte számos olyan települési szintű kezdeményezéssel találkozhatunk, ahol a települések közössége jelentős eredményt ért el a saját éghajlatkárosító tevékenységének korlátozásában, ill. olyan lépések történtek, amelyek felkészítik az adott településeket az éghajlatváltozás következményeként várható jövőbeni változásokra, s emellett figyelembe veszik az erőforrásválság kihívásait is.

Az alkalmazkodásban különösen nagy jelentősége van a lokális szintnek, hiszen a helyi közösségek gyorsabban és rugalmasabban képesek válaszolni a Természet változásaira. A természeti erőforráskészletek szűkülése, valamint az éghajlatváltozás következményei a helyi szinteken is hatnak. Ezekre területenként – a helyi természeti, ill. társadalmi adottságok tükrében – eltérő válaszok adása válhat szükségessé. Nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a nagy ellátórendszerek működése egyre bizonytalanabbá válhat, így egyre nagyobb hangsúly lesz a helyi – vagy környékbeli – erőforrásokon alapuló ellátáson (ivóvíz, élelmiszer, energia, egészségügy, stb.). Egy további érv – ami a helyi szintű kezdeményezések mellett szól – hogy a helyben bekövetkező környezeti problémák megoldása nem lehet eredményes a helyi természeti és társadalmi adottságok, ill. a helyi szokások ismerete nélkül.

Ezért kezdeményezzük, hogy Eger készítse el saját éghajlatvédelmi stratégiáját és csatlakozzon a Klímabarát Települések Szövetségéhez.

 Eger turizmusáról

Az egriek életében, a város gazdaságában fontos szerepet tölt be a turizmus. Mivel egy látványos gazdasági ágról van szó, ezért szimbolikus jelentősége is nagy. Egernek turisztikai súlya miatt országos, sőt nemzetközi jelentősége is van, ezért nem mindegy, hogy miként viszonyul az önkormányzat e területhez. Az LMP Egri Csoportja fontosnak tartja a turizmust és programjával új hangsúlyokat, új témákat is be szeretne hozni a városba, amellett, hogy a meglévő értékeket továbbra is támogatandónak tartja.

Turizmusszervezés

A magyar turisztikai szektor szervezeti változásának korát éljük. Egerben nemrég alakult a helyi turisztikai desztinációs menedzsment (TDM), mely elméletileg egy olyan átfogó irányítási rendszer, mely a döntési kompetenciákat azok kezébe adja, akik a legtöbbet tudnak a helyi idegenforgalomról, és akik leginkább érdekeltek ennek fejlesztésében. A TDM szervezet tehát általában egy alulról induló kezdeményezés eredménye, melyben a helyi turizmust befolyásoló döntéseket a szervezet tagjai, azaz a helyi idegenforgalmi vállalkozások (szállásadók, éttermek, utazási irodák, stb), az önkormányzat, és a szakmai szervezetek közösen hozzák.

Az LMP Egri Csoportja maximálisan támogatja a helyi és térségi TDM szervezetek intenzív működését, hiszen azt valljuk, hogy egységben az erő, összefogással sokkal többet lehet elérni. Ezt mutatják egyébként azok a példák is, ahol jól működik a TDM.

Ehhez az összefogáshoz, és a valódi szakmai munkához azonban elengedhetetlen, hogy a turisztikai szolgáltatók egyenlő (vagy legalábbis arányos) szavazati joggal rendelkezzenek a TDM-en belül, és az önkormányzat háttérbe vonuljon. Egerben, bár névleg megalakult a TDM, a döntési jogok valójában mégis az önkormányzat egyik intézménye kezében vannak, mivel a többi tag (amely összesen körülbelül 100 vállalkozást tömörítő öt egyesületből áll) együttesen a szavazati jogok nem egész 4%-át (!) birtokolja. Ráadásul ők is csak meghívásos alapon, kiválasztottként léphettek be a TDM-be.

Biztosak vagyunk benne, hogy egy olyan TDM, amelyet nem az önkormányzat, hanem a turisztikai szolgáltatók szerveznek, sokkal hatékonyabban tud működni, ezért indítványozzuk a jelenlegi szervezeti struktúra megváltoztatását. El szeretnénk érni, hogy az önkormányzatnak jelentősen csökkenjen a szerepe a turizmus szervezése kapcsán, és bízza azt azokra a turisztikai szakemberekre, akiknek ez a szakmájuk és a megélhetésük forrása.

Turizmus és fenntarthatóság

A turizmusnak, mint gazdasági ágnak számos pozitív és negatív hatása van a természetre, a helyi társadalomra és a helyi gazdaságra. Meglátásunk szerint a XXI. században sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a káros folyamatok visszaszorítására – a turizmust rég nem lehet a „füstmentes iparágként” kezelni. A fenntartható turizmus elveinek mentén kell a jövőben a turisztikai fejlesztéseket véghezvinni, figyelni kell az egyedi egri értékek megóvására, bemutatására. Természetessé kell váljon, hogy az egri szálláshelyeken ne csak az egri bor legyen az egyetlen helyi termék, figyelni kell a környezetbarát technológiák elterjesztésére és mindezt nem csak azért, hogy környezetünket, városunkat óvjuk, hanem azért is, mert a zöld szemlélet versenyelőnyt is jelenthet.

Kiemelten fontos a város műemlékeinek, a város arculatának szigorú védelme, hiszen ez az egyik fő turisztikai vonzerőnk. Mindemellett az ódon falakat olyan élményszerű programokkal, modern metodikával és olyan rugalmas szolgáltatásokkal kell megtöltenünk, hogy mind a csoportosan idelátogatók, mind a családok, mind az egyéni vendégek megtalálják a nekik való programot, szolgáltatást.

Turizmus és (város)marketing

A turizmusnak kiemelt szerepe van abban, hogy a várost mások, kívülről érkezők milyennek látják. És fordítva is igaz: ha a város érdekesnek, szépnek, vonzónak látszik kívülről, az jó hatással van a turizmusra. Ezért van fontos szerepe a marketingkommunikációnak. Ha most megnézzük a város turisztikai kiadványait, a város honlapját, akkor egy összevissza kép tárul elénk. Az LMP Egri Csoportja fontosnak tartja, hogy a város marketing szempontból (is) találja ki magát, profi, egységes arculattal jelentkezzen, előnyös és világos üzeneteket fogalmazzon meg. Ezt a feladatot is legjobban egy hatékonyan működő TDM szervezet tudja ellátni. Szeretnénk, ha a www.eger.hu portál kettős feladatot tudna ellátni, egyrészt turisztikai portál lenne, és az érdeklődők elsősorban programokról, szálláshelyekről, stb. informálódhatnának, illetve a város polgárainak szóló információk is megtalálhatóak legyenek rajta.

Turizmus és kultúra

Egerben a turizmus és a kultúra erősen összefonódik – főként a nyári hónapokban, a turisztikai szezonban figyelhető meg ez legjobban. A kulturális turizmus, a rendezvények területén találkozunk jó és rossz példával. Fontosnak tartjuk, hogy a turizmus és kultúra helyi szereplői üljenek le egy asztalhoz és dolgozzanak ki egy irányvonalat, amire lehet építeni, és ezt az irányvonalat, több évig, hathatós marketinggel vigyék keresztül.

Fontosnak tartjuk, hogy az egri turisztikai szektor szemléletben, technológiailag, módszertanilag a környezetkímélő, fenntartható turizmus irányába mozduljon el, és hogy a helyi szereplőknek nagyobb beleszólásuk legyen a döntéshozatalba.

 Helyi kultúra

Eger város kulturális életében az utóbbi évek zűrzavara (intézmények összevonása, szétválasztása, működési formájának megváltozása, hatáskörök módosítása, előkészítetlen városi viták stb.) után átlátható és kiszámítható helyzet megteremtésére van szükség. Az önkormányzat intézményei számos esetben olyan elavult módon működő, rengeteg pénzt felemésztő, kötelezően, egyszersmind kényszeredetten működő monstrumoknak tűnnek, ahol még a változtatás lehetősége is megoldhatatlannak látszik. Át kellene gondolni például a főállású dolgozók, és a „bedolgozók” arányát, ez utóbbiak ugyanis olyan rejtett erőtartalékot jelenthetnének, mellyel szinte egy csapásra meg lehetne szabadulni megannyi idejétmúlt beidegződéstől és módszertől. Jelenleg a város kulturális, közművelődési életében résztvevő, igenis nagyszámú szervezet, csoport, egyén sokszor joggal érzi azt, hogy labdába sem rúghat egyébként korszerű és életképes ötleteivel.

Az Agora kultúrcentrummal kapcsolatban is fontosnak tartjuk, hogy a jelenkor kulturális tendenciái inkább azt jelzik, hogy nem megaintézményekre, hanem kicsi, a változó elvárásokhoz, a valós igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó, nem felülről irányított, hanem részben, vagy egészben alulról működtetett intézmények a hatékonyak. Tehát Egerben is szerencsésebb volna, ha legalább 3-4 kis „intézmény” jönne létre, amelyek működtetése is az eddigiektől eltérő modellt követne. A kulturális szféra öntevékeny csoportjai, egyesületei által működtetett, a kultúrafogyasztók tagozódásának megfelelő, sajátos profilú közösségi terek kialakítására lenne szükség, ahol az önkormányzat csak a feltételeket, kereteket, adná, a működtetést, tehát a tartalmat maguk az érintettek biztosítanák. Emellett persze professzionális, piaci alapon működő rendezvényszolgáltatók is szerepet kaphatnának bizonyos területeken.  E célok elérésében nagyon fontos szerepet kell, hogy kapjon a már jelenleg jól működő civil kezdeményezések, intézmények, csoportok támogatási rendszerének teljes megújítása, a jelenlegi „nem a miénk, nem kell vele törődni” szemlélet eltörlése. Nagyon is a városé minden értékes és életképes kezdeményezés, függetlenül attól, hogy városi fenntartású intézményben valósul-e meg.

A Szépasszony-völgy kulturális szempontból is mostoha körülményein változtatni szeretnénk és a város szerves részévé tennénk. Új közösségi terek létrehozásánál elsősorban a város használaton kívüli, vagy a jövőben azzá váló ingatlanjainak újrahasznosítását javasoljuk, jelenleg Egerben ilyen pl. a volt laktanya és a volt 3. sz. iskola.

Készítették az LMP tagjai, képviselő jelöltjei, valamint aktivistái és szimpatizánsai 2010-ben.