Az elmúlt hetekben Európa szerte és Magyarország több városában is demonstrációk zajlottak a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) ellen. Ezek hatására már három országban (Lengyelország, Csehország, Lettország) állították le vagy halasztották el a ratifikációs folyamatot. Hazánkban a Lehet Más a Politika szólította fel a kormányt, hogy ne hagyja jóvá az internethasználó állampolgárok életébe durván beavatkozó megállapodást és egyben támogatásáról biztosította a civilszervezetek által szervezett 2011. 02. 11-i budapesti demonstrációt. A tüntetésen egri aktivisták is részt vettek.

Mi a baj az ACTA-val? A nyilvánosság kizárásával előkészített megállapodás egyik célja az internet teljes felügyelete. Az ACTA, hazai ratifikálása esetén, büntetőjogi felelősséget hárít a magyar internetszolgáltatókra a jogvédett tartalmak közvetítéséért és ügyfelei internetforgalmának teljes felügyeletére kényszeríti majd a szolgáltatókat.

Az új rendszer révén az internet az állami hatóságok ellenőrzése alá kerül, és ha jogvédett tartalmat találnak, akkor megindulhat a szankció az internetes tartalomszolgáltató, illetve az internetező ellen. Az ACTA nevében az internetezők adatforgalmát monitoroztathatják, az illegális tartalmakért bárkit a törvény elé citálhatnak, miközben a jogszabályi háttér nem határozza meg egyértelműen, hogy mi az illegális tartalom. A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy az internet felhasználó adatforgalmát, letöltéseit, chatelését, üzeneteit ellenőrizhetik, figyelemmel kísérhetik magánéletét, egyetlen kattintásért büntetőjogi eljárást indíthatnak ellene.