Összekötöttem a kellemetlent a hasznossal. Elmentem egy még működő nem Nemzeti Dohányboltba és vettem egy amolyan igazi, zacskós kapadohányt. No nem azért, hogy rászokjak a cigire és hogy úri pásszióból elkezdjek gyakorolni arra, hogy majd lenyúlt trafikokba kell járjak… Nem.

Azért vettem erős dohányt, hogy a kertemben megjelenő illetve három perc tizennégy másodperc alatt el is terjedő atkák és tetűk ellen felvegyem a küzdelmet. A dohány ugye tele van nikotinnal, egy olyan anyaggal, ami kis mértékben méreg, nagy mértékben pedig méreg. Embernek és tetűnek egyaránt. Emberek elszívják, a levéltetvek permetezéssel kapják az arcukba, mindegy, megszívják ők is.

Fogod a kapadohányt, nem kell a legfinomabb Camel márkába beruházni, a Sodró tökéletesen megfelel, szóval a dohányt egy fazék forrásban lévő vízbe teszed, elzárod a lángot és hagyod, hogy kihűljön. Ezután szűrőn átszűröd a sötétbarna löttyöt, ami innentől permetlének számít.

Kémeim egy másik frontról már sikereket jelentettek. Az élősködők elleni harc eredményeiről hamarosan beszámolok, csak hagyná már abba az eső az esést.

Csarnó Ákos