FRISSÍTÉS:

A kormány bejelentette, hogy várhatóan eltörlik a fizetési kötelezettséget!

Részletek ide kattintva olvashatók.

A napokban felröppent hírek - miszerint a földhasználóknak fizetniük kell a bejelentéskor - sajnos nem alaptalanok, a sok esetben hátsó szándékot is sejtető döntések mögött meghúzódó káosz csak árnyalatnyit tud rontani az összképen. Mert az egy dolog, hogy azt gondolja a vezetés, hogy amit csinálnak az jó, de ha nyilvánvalóan, cinikusan tudja, hogy nem, akkor…

Kicsit jobban belemerültem tehát a jogszabályok ingoványába, és nem örültem annak, amit találtam. Az utóbbi napok egyik legtöbbet emlegetett híre az volt, hogy azoknak a termőföld-tulajdonosoknak, akik még nem jegyeztették be az illetékes földhivatalnál a használati jogot a földhasználati nyilvántartásba, azoknak most már eljárási díj befizetése mellett maradt csak lehetősége. Ez év március 30-tól viszont a bejelentést elmulasztók még tetemes bírságra is számíthatnak, akár ismételten is. A legnagyobb probléma abban rejtőzik, hogy hatályon kívül helyezte a törvényalkotó azt a rendelkezést, miszerint a bejelentési kötelezettség csak 1 hektár területnagyságot meghaladó földhasználatra vonatkozik (így aztán zárkertre is illetve minden olyan földrészletre aminek aranykorona (AK) értéke van!)

Nézzük a jogszabályi előírásokat a termőföld védelméről szóló 1994. évi LXV. törvényből:

25/D. (1) Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint.

Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából - a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) - bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.

A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél.

A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő megjelölésével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén - újabb határidő megjelölésével - a bírságot ismételten ki kell szabni.

Azonban a sikertörténetnek van egy további szörnyű részlete, mégpedig a joggal elátkozott osztatlan közös tulajdonú földrészletek problémája. Ezzel az új szabályozással egyrészt sikerült alkotmányossági kérdéseket felvetni, másrészt eleve időzítették, hogy a földhivatalokon verjék el a port.

A törvény így szól:

Ha a (9) bekezdés szerinti döntés meghozatalának megkísérlésétől számított 60 napon belül sem kerül meghatározásra a használati rend, és a földrészlet teljes területére a földhasználati nyilvántartásban sincs bejegyzett földhasználó (vagy földhasználók), az ingatlanügyi hatóság a 25/B. § (5) és (8) bekezdése alapján bírsággal sújtja a tulajdonostársakat, azzal, hogy a bírság megfizetésére a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat kötelezi. Ha több tulajdonostárs egyenlő többségi tulajdoni hányaddal rendelkezik, ezen tulajdonostársak közül az ingatlanügyi hatóság a választása szerinti tulajdonostársat kötelezi a bírság megfizetésére.

Mégis, most akkor ez így hogy? Ha pl. van egy 4 ha területű földrészlet, és annak mondjuk 30 használója, akik közül az egyik, aki a legnagyobb részarányban tulajdonos, mondjuk 3000/40000 arányban, akkor ő fizet az egész után?

Vagy mondjuk az egyik földhasználó - a sok közül - kijelenti, hogy ő használja és elkészíti a vázrajzot stb., majd aznak pár órával később egy másik használó szintén, akkor mi lesz a helyzet?

Vagy vegyük pl. azt az esetet, amikor van egy alacsony értékű kis földrészlet, aminek két tulajdonosa van, mondjuk Tarnamérán. Jön egy harmadik fél, aki használó szeretne lenni, emiatt eljárási díjat, változási vázrajz után fizetendő 40-50 ezres számlát kénytelen fizetni. Piszkosul megéri, mi?

De a legérdekesebb az, hogy miért nem tud erről a széles nyilvánosság? Miért kell az, hogy későn, már csak a bírságot kiszabó határozatok kézhezvételekor értesüljön a földhasználó, hogy megint fizetnie kell? Aztán tajtékozva mehet be a földhivatalba rendezni az ügyet...

Kinek éri ez meg? Kinek érdeke ez? Miért nem lehet tiszta lapokkal játszani? Nem csoda, hogy emiatt aztán kellemetlen dolgokra asszociál az ember...

dr. Csarnó Ákos

képviselő

FRISSÍTÉS:

A kormány bejelentette, hogy várhatóan eltörlik a fizetési kötelezettséget!

Részletek ide kattintva olvashatók.