Sokszor az ember csak legyint ha azt hallja, hogy a képviselő-testület ülésezik. Ilyenkor esetleg azt mondja, hogy jaaa, a nagyokosok. Vagy hogy úgysem értjük a sok pénzügyi kérdezz-feleleket, majd ők megoldják. Meg, hogy szóljunk bele a dolgukba!

Általában az emberek többségét nem nagyon érdekli mi folyik a feje fölött, csak azt szeretné, hogy mondjuk több buszjárat lenne, vagy lenne szélessávú net-elérés mindenkinek, vagy egy villanykörte beszerzése ne legyen lehetetlen este 18.00 után, és emiatt ne kelljen már a városba autózni. A morgáson túl viszont kevesek azok, akik „annyira elvetemültek”, hogy rákérdezzenek arra, hogy ugyan kedves képviselő hölgyek, urak, ti hogyan döntötök, mit csináltok a fejünk felett?  A négy éves mandátumotok nem csak annyi ám, hogy zárt ajtók mögött üléseztek és nagy kegyesen megosztotok velünk pár információt. Ellenőrzés? Beszámolók? Felelős képviselt?

Szóval az van, hogy az utóbbi időben több Heves megyei kistelepülés lakóitól kaptunk olyan jelzést, hogy a képviselő testületük üléseire nem nagyon akarják beengedni a helyi érdeklődő lakosokat, illetve nem adnak felvilágosítást arról, hogy mi zajlik egy-egy ülésen.

Kedves öntudatos állampolgárok, ilyen nincs!

Egy ülésre be lehet menni, arról onnan kitiltani az érdeklődőt nem lehet, ezt nem teheti meg senki jogszerűen. Abban az esetben nem nyilvános egy ülés, ha zárt ülést rendel el az ülés vezetője, ez viszont elég ritka. A zárt ülés elrendelése csak kivételes esetekben kerülhet szó. Például akkor tartanak zárt ülést, amikor egy intézményvezető kinevezésével kapcsolatban kell dönteni, vagy mondjuk egy nagy beruházás jogi körülményeit vizsgáljuk és nem szeretnék a képviselők, hogy mások is tudomást szerezzenek olyan tényekről, amik nagyban befolyásolják a beruházás kimenetelét - pl. egy pert indítana valaki, versenytársak egymásnak esnének stb. Szóval alapos indok kell a zárttá nyilvánításhoz, mindenféle piszlicsáré ügyeket nem lehet zárt ajtók mögött tárgyalni. Egyes helyeken, pl. Egerben polgármester minden hónapban beszámol arról, hogy milyen egyedi döntéseket hozott, és milyen összegeket érintett.

Sokszor összekeveredik a rendkívüli ülés és a zárt ülés fogalma is. A rendkívüli ülést nagyjából abból a célból hívják össze, hogy valamilyen halaszthatatlan ügyben dönthessenek. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy egyben zárt is, tehát önmagában az, hogy egy ülés rendkívüli még nem zárt!

Amennyiben a fentiek ellenére nem engedik be a nyílt ülésre az érdeklődőt… nos az felvet egy-két jogos kérdést.

A jogszabályi környezet, ami a nyilvánosságot előírja, így szól:

Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilván

os tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

Folytatása következik.