Egerben folyamatban van egy felmérés, egy program, úgy hívják, hogy URBACT program (pár szó itt). Közvetlenül Brüsszelből koordinálják (tagjai pl. finn, ír, ciprusi és erdélyi városkák) eltérő társadalmi, kulturális és építészeti problémákkal. Ennek az egri szála lenne a Szala városrész átalakítása, mind infrastruktúrailag, mind gondolkodásbelileg. Helyi segítő (támogató) csoport jött létre, hogy a felmerülő kérdéseket, problémákat összegyűjtse és rendszerezze. Nagy a fa, a fejszét meg még keressük... (a hasonlat mondjuk cseppet sem zöld.) A támogató csoport tagjai többek között helyi lakosok, városházi dolgozók, képviselők, társadalmi szervezetek, kamarák.

A rendezvény reggelén egy kerekasztal beszélgetéssel kezdődött a buli, ami gyakorlatilag átalakult egy lakossági fórummá - helyiek (magyarok és cigányok egyaránt), városi vezetők és képviselők cseréltek eszmét. Sikerült közös hangnemet találni, (amiben az is segített, hogy rengeteg kérdőív került kiosztásra hetekkel a rendezvény előtt), legalábbis sikerült olyan kérdéseket és válaszokat feltenni és kapni, amik jó alapot teremtenek az első lépésekhez:

-mit szeretnének a helyi lakosok (pl. közösségi tér, lépcső, járda, világítás)

-mit tud nyújtani a város

-mit tudnak nyújtani a helyiek (munkaerő, képzettség, összefogás tekintetében)

-munkalehetőségek totális hiánya, változtatás a helyzeten - na e körül volt némi káosz, hisz jött egy példa a Szalából: a Gyerekvárosba felvezető életveszélyes (tényleg az) lépcső felújítása. A romák jelezték, hogy akár kalákában megcsinálják, erre sztereóban tercelt egy iskolaigazgató, hogy helyes, mert közösségteremtő ereje lehet, mire Lakatos Oszkár (kisebbségi önkormányzati elnök) replikázott, hogy nem két forint és hogy ha valaki elesik, kitöri a bokáját stb. akkor ki a felelős? Aztán kérdés, hogy kinek lenne tőkéje a cigányok közül – mert talán munkaerő és végzettség lenne. Amúgy a felmérések szerint a Szalában 13 olyan fiatal cigány él, akinek CNC végzettsége van... csak éppen nem engedik gép közelébe őket... Szóval lépcső, és ekkor jeleztem, hogy van megoldás, ami mindenkit kielégíthet: a pályázat nyertese csak olyan valaki lehet, aki vállalja, hogy helyi képzett cigány munkásokkal végzi el a munkát - így a vállalkozó is jól jár, a város is jól jár, és nem utolsó sorban a helyiek is, mert nemcsak fizetést kapnak, de közösségteremtő élményben is részük lesz. Heves helyeslés.

Arról is beszéltünk, hogy a bűnözés komoly probléma, a visszaeső priuszosok aránya a lakosságon belül 34%! Megoldás lehet az egyénekre lebontott problémakezelés, akár családsegítővel, de sok esetben sajnos közegészségügyi és rendőri közbeavatkozással.

Aztán elérkezett a „Ki mit tud?” ideje, amit csak az árnyékolt be, hogy az időjárás jelentések szerint vihar közelgett. Így aztán még egy időközben eltört cső és az elfolyó víz sem akadályozhatta meg, hogy megkezdődhessen a verseny, mert szigorúan, időre kellett teljesíteni, és amire a helyiek már napok óta készülődtek. Noha három témakör volt - tánc, ének/hangszeres zene és próza, a fellépők 99%-a a tánc kategóriában indult... Na majd jövőre lesz vers is! A legjobb az volt, amikor láttam, hogy készül a gulyás, keverik a kondérban a cuccot, majd jött egy csoport, amiben látom, hogy a főszakács asszony tánctérre ugrik, majd vége és megy vissza keverni a lét... Élmény volt zsüritagként emelgetni a táblát.

Tapasztalataim:

-közösség teremtő rendezvények szükségessége

-folyamatos párbeszéd fenntartása

-minden helyi munkalehetőséget a helyieknek kell biztosítani

-problémás családok kiemelt figyelemmel kísérése

-zárt közösségi tér, közösségi ház kialakítása

Az URBACT tevékenységéről folyamatosan beszámolok a jövőben is. Úgy gondolom, hogy mindenkinek a jól felfogott érdeke, hogy a Szala minden szempontból minél hamarabb rendezett legyen.

Eger, 2011. május 28.

dr. Csarnó Ákos

sajtóanyagok:
heol
heol - galéria