2011. jan 28.

Közgyűlési beszámoló Egerből (2011.01.27.)

írta: szénhidra
Közgyűlési beszámoló Egerből (2011.01.27.)

A Közgyűlésen (KGY) 31 napirendi pontot tárgyaltunk volna meg, azonban egy sürgősségi indítvány nyomán 32-re emelkedett a pontok száma. A KGY-t megelőző héten volt Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsági (PÜB) ülés, valamint a KGY-t közvetlenül megelőzően 25-én is volt egy rendkívüli PÜB ülés is, így a napirendi pontok jelentős részét már „első fordulóban” sikerült megismerni és sikerült azokról tárgyalni.

 

A KGY az általános ismertetést követően a rendőrségnek intézett kérdéssel indult, majd azt követően, mivel klasszikus napirend előtti felszólalás nem történt, rátérhettünk a napirendre. Az ülés során több napirendi ponthoz szóltam hozzá, illetve a napirendi pontok utáni felszólalásomban két témát is megemlítettem.

 

fotó: Gál Gábor

A PÜB ülésen téma volt a város alapokmányának módosítása. Akkor kifejtettem, hogy összhangban az LMP törvénymódosítási javaslatával támogatom a frakciók alakításához szükséges létszám két főre csökkentésének felvetését. Csakhogy a bizottság jelenlevő fideszes tagjai politikai egyeztetés hiányára való hivatkozással elutasították a kezdeményezést, amit egyébként a Jobbik képviselője nyújtott be, még tavaly decemberben. Így a KGY elé csak a javaslat azon része került, ami nem tartalmazta a két fős frakció megalakításának lehetőségét.

 

Eger Város Ösztöndíjasa cím alapításáról kellett döntenie a KGY-nek. Az előterjesztés és a rendelet deklarált célja a fiatalok városban maradásának, illetve visszatérésének elősegítése. Mivel a kérdés komplexebb annál, hogy csak úgy felületesen nézhessük, a lassan felálló munkacsoportjaink közül az oktatási „megrágta” és néhány kiegészítéssel, észrevétellel segített a vitában. Mik ezek? A deklaráció alapvetően dicsérendő, azonban pusztán csak egy ösztöndíj alapítása önmagában nem alapozza meg a fiatalok itthon maradását. A tavalyi év vége felé elkészült egy tanulmány az egri ifjúságról. A tanulmány lehangoló eredményeket közölt velünk, többek között azt is, hogy a végzős diákok több mint fele elhagyja városunkat, és ha elhagyja akkor nem is térne vissza. E tekintetben próbál lépéseket tenni az önkormányzat, azonban a tanulmányból az is kiderül, hogy amiatt hagyják el a várost a fiatalok, mert elsősorban nincs munkalehetőség. A gazdasági szférában vannak már olyan megoldások, amik jól működnek: a diák a tanulmányai elvégzésével a támogató cégnél marad meghatározott ideig – cserébe azért, hogy a cég ösztöndíjban részesítette. Úgy gondoljuk tehát, hogy az ösztöndíjon túl igazi megoldást a munkahelyteremtés jelentené, ezért egy igen előremutató kezdeményezésre hívtam fel a KGY figyelmét. A kezdeményezés a „Szolnok hazavár” program, és a polgármesteri hivatal jelezte is, hogy nyitott a kérdés, a javaslat áttanulmányozására. Az is megérne egy kis kutakodást amúgy, hogy az előző ösztöndíj hatására mennyien maradtak Egerben, illetve mennyien tértek emiatt vissza városunkba.

 

Fontos kérdés, vagyis hát inkább szimbolikus kérdés a lakástámogatás kérdése. A napirendi pont körül kialakult polémia minden színben és vetületben megjelent. A probléma gyökere az volt, hogy egy olyan módosítás került volna át a rendeletbe, ami az eredetileg legfeljebb másfélmilliós támogatást ötszázezerre csökkentette volna azon kérelmezők esetében, akik egyedülállók. Eleinte nem akartam beleszólni a néha személyeskedő vitákba, de mégis meg kellet nyilvánulnom: azért nem támogattam ezt a módosítást, mert pontosan az ösztöndíj rendelet továbbgondolásaként, főleg a megváltozott gondolkodásmód és életvitel szempontjából úgy látszik, hogy a mai fiatalok (khm...) először biztos hátteret (lakást) szeretnének, majd azt követően lehet szó családról. Hogy tudjuk így akár szimbolikusan is kifejezni azt, hogy szeretnénk ha a fiatalok Egert választanák, hosszútávra? Ráadásul abból nem lehet kiindulni, hogy az igénylők alapvetően vissza akarnának élni a lehetőséggel... Végül a módosítás ezen része nem ment át a szavazáson.

 

A közbeszerzés rendkívül vékony jég, ráadásul kevesen értik, látják át. Az eddigi kaotikus helyzeten próbál segíteni az új közbeszerzési szabályzatunk. Azonban több kérdés is felmerül. Noha többtízmilliós megtakarítás várható a kiszervezéssel mégis meg kellett kérdeznem, hogy vajon indokolt-e a polgármesteri hatáskörbe rendelve a beszerzési értéket 80.000.000 forintos értékhatárára emelni, valamint a közbeszerzési tervet nem KGY-nek kellene-e jóváhagynia. Sajnos a kérdés első felére nem érkezett válasz... Meg kell említenem, hogy az LMP belső levelezőlistáján jó észrevételeket, segítséget kaptam a témában!

 

Egerben ez év második felében kezdi meg működését a biomassza fűtőmű. A tervek szerint sikerül lerázni a gázfüggőséget és a környék erdészeteivel kötött megállapodások alapján faapríték fűti majd Eger kazánjait. Azért kellet kitérni erre a kérdésre, mert az EVAT Zrt. (Eger általános vagyonkezelő, távhő és egyéb fontos kérdésekben döntő cége) üzleti tervében a távhő is szerepelt. Decemberben volt szó arról, hogy az alapdíj 9,46%-al növekszik, azonban akkor még nem lehetett tudni, hogy a hődíj mennyivel fog változni. Kétségek nem voltak bennem, és be is igazolódott, hogy a hődíj is – igaz befolyásolhatatlanul, a világpiactól függően – szintén a 10%-ot megközelítően fog emelkedni. Ez így pontosan 10%-os távhődíj emelkedés, akárhogy is nézzük. Azonban nagyobb a baj, mint elsőre látszik, ugyanis inog az egész szerkezet: KÁT, biomassza, zöld energia, az egész úgy tűnik a gazdasági-ipari lobbi áldozatai. Ismét. Az alábbi cikkek jól rávilágítanak arra, hogy mekkora a fejetlenség, vagy – még rosszabb – háttér küzdelmek folynak a minisztériumban. Először megmarad a KÁT (a kötelező áramátvételi rendszer, ami segíti az egrihez is hasonló gázos áramtermelő motorok által termelt áram eladását, és így a termelt hő költségeinek csökkentését), aztán módosítanák, majd finomítják, majd botrány... Így aztán kértem polgármester urat, hogy mint országgyűlési képviselő járjon el a biofűtőművek érdekében, mert ha a rönkfa (és így a faapríték is) tiltólistára kerül, akkor 30-40%-os áremelkedés elé nézünk. Sajnálom amúgy, hogy kevesen kísérik figyelemmel az internetes híradásokat, azok azért elég gyorsan leközlik a történéseket...

 

Az Egert keresztülszelő 25. számú főúton három gyalogátkelő hely védelmének növelése, fejlesztése is téma volt a nap folyamán. Választási programunkban is szerepelt a Vallon úti botrányos átkelő fejlesztése, de a lajosvárosi fejlesztés is jó hír, főleg annak tükrében, hogy pont a KGY napjának reggelén történt az említett átkelőn baleset. Jeleztem, hogy talán a helyi közlekedési lehetőségeket is meg kellene vizsgálni: a Hunyadi Iskola generálta nagy forgalom, az esetlegesen kialakítható egyirányúsítás is csillapíthatná a reggeli tömegjeleneteket.

 

fotó: Gál Gábor

A nap igazi, nagyot szóló témája az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok pártok részére történő bérbeadásáról szóló előterjesztése körül volt. Már a KGY-t megelőző PÜB ülésen jeleztem, hogy a téma részünkről nem támogatható. Az ülés óta eltelt két (!) nap alatt is változott az előterjesztés, további kedvezmények irányába. A KGY-en így nem volt más választásom, minthogy felszólaljak e rendelet alapján előterjesztett határozati javaslat és e gyakorlat ellenében. Az LMP az egri rendeletet támadta meg az Alkotmánybíróság előtt még 2009. májusában arra hivatkozással, hogy a kedvezményes bérleti díj alkalmazásával az önkormányzat burkolt pártfinanszírozást hajt végre. Ezt a párt elutasítja, ezt ilyen formában én sem tartom elfogadhatónak. De lássunk pár számot is a történések mögött! Egerben a belvárosban és az azt határoló környékeken az átlagos bérleti díj 1500-2000+ÁFA forint/m2/hó, ezzel szemben a rendelet 103 forint + ÁFA mértékben határozza meg a fizetendő összeget. Ez kb. 7%-a az eredeti összegnek. Mivel a Fidesz még nem tudott zöld ágra vergődni, hogy melyik ingatlant szeretné, csak a rendelkezésre álló, mintegy 262 m2-nyi területre vonatkozó számításokat tudom közreadni:

 

Az MSZP, JOBBIK, MDF, SZDSZ, LOKÁLPATRIÓTÁK 262 m2-nyi területre jogosultak en bloc, ami piaci árral számolva minimum havi 393.000 forintot jelent, egy évre 4.716.000, négy évre pedig 18.864.000 forint bevételkiesést jelent a városnak. Na jó, a 7% közbeszól, így korrigálva is 17.500.000 forintról van szó úgy, hogy a legnagyobb bérbevevő, a Fidesz még tárgyal. Nyilván élni kíván a kedvezménnyel...

 

Az LMP tehát nem kíván élni a lehetőséggel, úgy véljük jó lenne megvárni az Alkotmánybíróság döntését. Távol álljon a demagógia tőlem, de lássuk be: évi 4-5 millió forint piszkosul jól jönne az önkormányzatnak, vagy valamelyik piaci szereplőnek. Ehelyett marad a közpénzből finanszírozott párttámogatás.

 

A nap vége felé a napirendi pontok utáni felszólalásomban két témát említettem meg. Az egyik a helyi civil társadalom erejének bemutatása volt, ugyanis a Kaptárkő Egyesület komoly elismerésben részesült, hiszen a „A Bükkalja kiemelkedő természeti- és kultúrtörténeti értékeinek védelme” címmel induló pályázatuk első helyezést ért el az európai Táj Egyezmény Nemzeti Koordinációs Bizottság által az Európa Tanács Táj díjára történő felterjesztésére kiírt pályázaton, vagyis e mű képviselheti hazánkat az Európa Tanács Táj díja pályázatán!

 

Másik hozzászólásom a méhnyakrák elleni védekezés hetére történő emlékeztető volt. A világon szerte, így hazánkban is komoly tényező a HPV vírus. Ellene védőoltással lehet hatékonyan védekezni, leginkább a 13 éves korban. Kértem, hogy a Közgyűlés különítsen el összeget a város ilyen korú lányainak HPV vírus elleni oltása támogatására, hiszen a megyében már Gyöngyösön és Hatvanban is történt ilyen eredményes kezdeményezés.

 

sajtó:

 HEOL        TV EGER

 

Eger, 2011. január 27.

 

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok

 

Szólj hozzá

közgyűlés lmp eger