Bagoly mondja verébnek – ki kampányol illegálisan?
Tegnap reggel Bojár Iván András, a budapesti Városháza városarculati tanácsnoka közleményben szólította fel az LMP-t, hogy hagyjon fel az „illegális plakátozással”, és pártunkat olyan politikai szereplőnek nevezte, „mely úgy érzi, rá nem vonatkoznak a törvények.” A héten az FKF Zrt. Bojár Iván András kezdeményezésére feljelentést tett az LMP ellen.
Bojár Iván András sajtóban megjelent városképre hivatkozó vádjai mögött politikai szándékokat látunk. Feltűnő, hogy az SZDSZ fővárosi listáján előkelő helyet foglaló tanácsnok a százmilliós értékű illegális budapesti kampányfelületek helyett az LMP matricáiról tartotta szükségesnek nyilatkozni. Leszögezzük, hogy a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt egyetlen plakátot sem helyezett el illegálisan.
A városarculati tanácsnok megfeledkezni látszik arról, hogy a vonatkozó törvények szerint kampányidőszakban kevés kivétellel bárhova lehet plakátot és matricát helyezni. A politikai szándékot jól jelzi, hogy a hasonló felületeken, hasonló mértékben matricázó cégeket nem jelentettek fel.
Azt, hogy a parlamenti pártok sokadik választás óta a törvényeket súlyosan sértő módon finanszírozzák működésüket és kampányaikat, már feltárt, köztudomású ténynek lehet tekinteni. Az illegális bevételekből könnyedén lehet annyi hirdetési felületet vásárolni, hogy azzal a pártok a program és a hitelesség hiányát elfedjék.
Az illegálisnak minősített plakátozás alternatívájaként a parlamenti pártok által használt felületek szintén nem tekinthetők legálisnak.
A főváros összesen kétezer, az oszlopok tetején elhelyezhető tábla (elefántfül) kihelyezésére adott engedélyt - azokat is jogsértő módon helyrajzi szám nélkül -, mellyel a táblák ellenőrzését nehezítette meg. Az egyik kezelő cég tájékoztatása szerint csak ő egyedül nyolcezer darabot árusít, tehát a hirdetőtáblák zöme engedély nélkül, ellenőrizhetetlenül termel bevételt.
Az engedélyezett óriásplakátokról pontos nyilvántartás nem áll rendelkezésre, több mint valószínű, hogy számuk szintén sokszorosa az engedélyezettekének. A megállókba épített ún. citylight hirdetési felületeket a szerződés szerint 25 évre ingyenesen kapta meg az azt kezelő cég, holott a megadott hirdetési árak szerint évi 7-8 milliárd forint bevételük keletkezik belőle. Hogy ez esetben mennyi bevételtől esik el a főváros és miért, azt az EP kampány után szívesen megvizsgáljuk közelebbről.
Súlyos aránytévesztésről árulkodik, hogy a főváros a saját felelősségi körébe tartozó visszásságok helyett az LMP matricáival van elfoglalva.
Azt gondoljuk, hogy június 7-én a polgárok érezni fogják a különbséget egy esetleg rosszul megválasztott matricahely és a rosszul megválasztott politikusok között.