Korábbi írásom már kitért az egri fiatalok problémáira. Igazából azért hozzá kell tenni, hogy ez a probléma nem csak a fiataloké, és nem szabad csak úgy tekinteni rá, mint a „fiatalok problémája”. Ugyanis ez a város problémája, ami túlmutat az egyszerű tüneti kezelésen, mert stratégiai szintű, kulturális, turisztikai kérdés is.

 

Éppen ezért nagyon jónak tartottam a SZETA kezdeményezését,  hogy meghívta és egy asztalhoz ültette az érintetteket, legalábbis azokat, akik „nyakig benne vannak” a problémában (Bíboros, Egal, Egrix, városvezetés, civilek, fiatalok). A tanácskozás, vagy inkább kötetlen beszélgetés jól mutatja, hogy komoly kérdés ez, hiszen városunk jövője is múlhat a fiatalokon. Remélem lesz folytatása a beszélgetésnek.

 

Nézzünk akkor tényeket:

 

Készült egy nagyon erős, szakmailag kifogástalan tanulmány a városi fiatalságról még 2010-ben. Abból kiderül egy-két sokkoló adat, de a legnyilvánvalóbb tény, hogy az elmúlt tíz évben megközelítőleg 5000 fiatal hagyta el Egert. A tanulmány számaiból derül ez ki, direkt kérdések nem hangzottak el e tekintetben, és csak sejthetjük, hogy Budapestre, Eger közeli településekre, esetleg nagyvárosokba illetve külföldre mentek. Magam is kiszúrtam sétálgatásaim közben, hogy egyre kevesebben vagyunk...

 

Elhangzott viszont egy tény, miszerint a város lakosságának mintegy bő 7%-a él a Belvárosban, ami viszont vegyes funkciókkal rendelkezik: kereskedelmi, szórakozási és lakó funkcióval. A mai fiatalság – noha sokat változott a szórakozási igénye – még mindig a Belvárost választja, mint fő célpontot. Az Ifjúsági Ház felszámolásával, illetve az így keletkező üresség kezeletlensége miatt társadalmi szervezetek (pl. Egal, Egrix) és piacról megélni kívánó formációk (pl. Bíboros, Jaffa) látták el egyre nagyobb nyomás (be-, és feljelentések, rendőrségi intézkedések) mellett azt a hatalmas igényt, amit a „fiatalok szórakozni vágyásának” lehetne nevezni.

 

Kiderült, hogy a kérdés komplexebb annál, mintsem hogy csupán rendészeti és köztisztasági kérdésként tekintsünk rá. Emiatt is sajnálom, hogy a városvezetés részéről csak Rázsi Botond alpolgármester vett részt a tanácskozáson, de pl. a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságból és a Humánerőforrás Bizottságból  senki nem vett részt. Így nagyon nehéz lesz megérteni a helyzetet. Ez a kérdés ugyanis nemcsak egy lakó, nemcsak egy utca kérdése, hanem stratégiai, várospolitikai kérdés: mit teszünk azért, hogy újra vonzó legyen városunk? És akkor szélesítsük a horizontot: mitől lesz vonzóbb Eger az egy éjszakát (sem) töltő vendégnek, turistának, itt tanuló főiskolásoknak?

 

Említettem itt, hogy a fiataloknak nincs szórakozási lehetősége, és nincs nagyon hova menniük, ha igényes kultúrát szeretnének fogyasztani. Lehet mondani, hogy de hát ott a színház, az EKMK stb. Igaz, de mégse mennek. Ennek mi az oka? Elhangzott az is, hogy talán meg kellene tudni, hogy mit szeretnének a fiatalok, nem pedig felülről megmondani nekik, hogy ez van, ezt szeressétek. És igen, ez azt is jelenti, hogy már a tervezés szakaszában be kell vonni őket, a közösségi tervezés szép elvének megfelelően.

 

Tény, hogy egy-két kezdeményezés elindult: Ifipont és Egri Ifjúsági Kerekasztal, de ezeket olyan tartalommal kell feltölteni, hogy képesek legyenek választ adni a fenti kérdésekre.

 

Úgy éreztem, hogy a tanácskozás a legfontosabb okra nem tért ki, mégpedig arra, hogy miért lépnek le a fiatalok itthonról? Sokat beszélgettem ismerőseimmel és erre a kérdésre mindannyian azt felelték:

 

 

(folyt. köv.)