Az előzetes várakozásoknak megfelelően az áprilisi Közgyűlés nem húzódott el nagyon, noha harmincnál több napirendi pont állt előttünk, annak jelentős része tájékoztatókból és beszámolókból állt. Azonban akadt egy-két téma, ami megéri, hogy bővebben szóljak róla.

Mielőtt belekezdhetnénk a munkába, minden képviselőnek megvan az a lehetősége, hogy kérdést intézzen a városi rendőrkapitányhoz. Ilyen esetben mindig a várost érintő rendőrségi kérdések hangzanak el, mint pl. rendőrörs a lakótelepen stb. Hát most sikerült Gyöngyöspatát behozni a Közgyűlés elé. Tudjuk, hogy Gyöngyöspata nem Eger, így aztán nagyon erőltetett volt a kérdés, hogy van-e hasonló helyzet Egerben, van-e lehetőség hasonló helyzet kialakulására. Mindezt nyolc (!) percen keresztül, mármint csak a kérdést...

Módosításra került a városi zöldfelületek megóvásáról szóló rendeletünk. Az abban foglaltakkal gyakorlatilag maradéktalanul egyet értettem, csak a korábbi napirendi pontként szereplő, az Eger Hotel alatt kialakítani kívánt – magántulajdonú – mélygarázsra utalva, mint példa kérdeztem, hogy működőképes lesz-e a rendelet, be tudjuk-e tartani az abban írtakat?

Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer a Közgyűlésen ki tudom mondani a „tudományos fantasztikum” és a high-tech szavakat, de ez is megtörtént. Úgy néz ki, hogy a város részese lesz egy úttörő kezdeményezésnek, aminek fő elképzelései a következők:

-napenergia hasznosítás, vagyis napelemekkel áramot szeretnénk előállítani

-az így termelt áram egyrészt akár fogyasztókhoz kerülhetne

-nagyobbrészt azonban hidrogén előállításához kell

-az előállított hidrogént pedig a közösségi közlekedés fogja hasznosítani

-egyidejűleg hidrogéntankoló állomások is felállításra kerülnek.

Ebben az a sci-fi, hogy ilyen kezdeményezésekről eddig leginkább könyvekben olvashattunk és/vagy tőlünk jóval távolabbi vidéken történő alkalmazásáról hallhattunk, azonban az EU most olyan pályázatot hirdetett, ami pontosan ilyen vállalkozások társfinanszírozását és megvalósítását segíti elő. Felszólalásomban kitértem arra, hogy egy ilyen úttörő vállalkozás eszméletlen jó hírét keltené a városnak, a 10-13 év alatt megtérülő beruházás attól fogva csak a városnak (a konzorciumnak) termelne, továbbá a konzorciumi felsőoktatási intézmények (EKF, Miskolci Egyetem) segítségével szakember-képzés is beindulhat, több fiatal szakember marad így a városban és Egerbe költözhet egy-két komoly high-tech vállalat (napelemgyár stb.)

Következő felszólalásom az Egerszalóki Gyógyforrás Üzemeltető és Szolgáltató Kft. 2010. évi működéséről szóló beszámolóval volt kapcsolatos. Mivel ez a cég az egyik olyan cég, aminek felügyelőbizottságában elempés delegált dolgozik, kiemelten fontosnak tartottam, hogy pár szót szóljak a premizálási rendszerről. Tudni kell azt is a kft-ről, hogy noha Eger benne a legnagyobb részes, a szavazati jogoknak éppenséggel alig 18-19%-át bírja csak. Ezzel elég sok probléma volt és kódolva van a jövőben is több kérdés, többek között az, hogy monopolhelyzetben lévő cégnek (hisz egyedüli vízszolgáltató és egy vásárlója van) könnyen kiszámítható bevételei és kiadásai vannak, mégis hogy lehet alapesetben 25-50%-os prémiumot adni a vezetőnek, ha az alapfeladatot látja el a cég és nincs kiemelkedő többletteljesítmény? Ezen, és hasonló jellegű kérdések miatt újra kell tárgyalni a cégen belüli helyzetet.

Az Ifjúsági Információs Iroda ügyében azért szóltam fel, hogy a Közgyűlés figyelmét felhívjam arra, hogy a Civil Kerkeasztal is működtet ifjúsági szekciót, és törekedni kell az együttműködésre, a párhuzamosságok elkerülésére. Másrészt jeleztem, hogy ne feledkezzünk meg az iroda működéséről, eredményeiről éves beszámolót készíteni és azt az egriek és a Közgyűlés elé tárni.

Eger, 2011. április 28.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok