FOLYTATÁS INNEN

Hozzászólás az 5. napirendi ponthoz, az elhíresült belvárosi rehabilitáció anyagához.

A belvárosi rehabilitáció már a harmadik évét éli meg, és még egyetlen kapavágás sem történt, csak tervezőasztali és pályázatírói munkálkodások történtek a kapcsolódó ügyekben. Talán az utolsó percbe tudtam jelezni egy-két problémát.

Az Eger patak bevonása a város életébe kimondottan jó ötlet, jó elképzelés. A patak, mint természetes zöld folyosó szinte magától kínálja, hogy az észak-déli közlekedési tengely egyik fontos eleme legyen, így a kerékpárral közlekedőknek lehetősége nyílik úgy áthaladni a városon, hogy majdnem végig zöldben és vízközelben haladhatnak.

- A kerékpárút fő céljainak egyike, hogy elkülönülve közlekedhessen kerékpáros és gyalogos. Az előterjesztés 14. pontja említ egy „a támfalba épített lépcső”-t. Ezt hogyan kell értelmezni? Önmagában, esetleg rámpával? Mert ha az a cél, hogy a kerékpárosoknak lehetősége legyen felmenni a térre, illetve onnan lemenni a kerékpárútra, akkor eléggé nyögvenyelősnek tűnik a lépcső. Vagy a gyalogosoknak kellene? Gyalogosokat a kerékpárútra engedni, egy támfalban, ahol nem is látni, ha váratlanul kilépnek az útra, nos az finoman szólva is balesetveszélyes... Korábban azt a koncepciót hangoztatta mindenki, hogy az a cél, hogy a kerékpárosok úgy suhanhassanak át a Dobó téren, hogy a gyalogosokat, a rendezvényeket ne zavarják. Ezzel a lépcsővel a gyalogosokat ráengednénk a kerékpárútra.

- A továbbiakban a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Iroda 4204-51/2009 számú ügyiratából idéztem:

„A BNP képviselője elmondta, hogy az Eger patak tekintetében érintettek. Amennyiben az Eger patak, mint vízfolyás nem lesz leburkolva és kerékpárút vagy hidak nem szűkítik a vízfolyást, nem korlátozzák mesterséges építészeti elemekkel annak élővilágának vándorlását, abban az esetben a BNP Igazgatósága a Településrendezési Terv módosításával egyetért. Az erre adott válasz a következő: Célunk, hogy ennek a zöldfolyosónak a létét erősítsük és bevonjuk a nagyon beépített belvárosi területek életébe.”

Jelenleg a BNP a jegyzőkönyvre és az elfogadott tervre vár, hogy véleményezhesse a terveket, ezzel a város tudomásom szerint adós. Emlékeztettem a képviselőket arra, hogy az Eger patak ökológiai folyosó. Nem tudom mennyire alapos és megfontolt döntés volt a kerékpárút patakmederbe vezetése, mert más variáció is szóba jöhet anélkül, hogy a patak élővilágát komolyan megbontsa egy ilyen létesítmény. Más megoldás is felmerült korábban – konkrétan egy konzolos, balkon jellegű kerékpárút terve. Ekkor meglengettem egy tervrajzot. Ezzel a patak ugyan úgy be lenne vonva a város életébe, ugyanúgy lehetne használni, a víz lefolyásának akadálya nem lenne, az ökológiai folyosó nem sérülne. A korábbi közgyűlésen a környezetvédelmi program vitája során jeleztem, hogy a természetvédelmi szempontok elsikkadtak, a természetvédelemmel foglalkozó szerv nem látta az anyagokat, most is ez a helyzet. Természetvédelmi szempontból tehát komoly kérdőjeleket találunk. Ekkor a korábban kiosztott „Az Eger patak élővilága” c. kiadványt bemutattam, aminek két héttel ezelőtt volt az ismertetője. Az Eger patak élővilágát foglalja össze – tudományos módszerek alkalmazásával mégis közérthetően és látványosan. Nem teljes körűen, csak pár példát említve, hogy milyen gazdag élővilággal találkozhatunk, ha a patakot nézzük – jégmadár, kócsag, vidra, ritka halfajok, kétéltűek. Más tájakon mindenki összetenné a két kezét, ha ilyet látna a városa közepén.

Zárszóként kifejtettem, hogy a konzolos megoldás mellet szólhat még az is, hogy az időszakosan tapasztalható vízszintemelkedések után nem kell takarítani a kerékpárutat, és magát a víz lefolyását sem akadályozná semmi.

Hozzászólás a 8. naprendi ponthoz. A napirendi pont témája a város középtávú (2016-ig szóló) ifjúsági koncepciója volt.

A koncepció jól leírja a problémákat, jól körülhatárolja azt a képzeletbeli területet, ahol intézkedéseket kell tennünk a jövőben, már a közeljövőben is. A múltkori KGY-en is említettem, most is megtettem: úgy gondolom, hogy a fiatalokra, mint erőforrásra és ne mint problémára tekintsünk. Ez a gondolat szépen tükröződik a koncepcióban.

Eger egyik legnagyobb problémája a csökkenő lakosságszám. 10 év alatt majd 2500 fővel lettünk kevesebben, de a legriasztóbb adat mégis csak az, hogy a fiatalok (3-29 éves korosztály) mintegy 5000 fővel lettek kevesebben! A fiatalok legnagyobb problémája – ez a felmérésből is jól látszik - a munkalehetőségek hiánya. Mondjuk ki, hogy munkalehetőségek híján kilátástalan a jövő építése. Az is igaz persze, hogy ez a probléma más településeken is valós, kistelepüléseken viszont rendkívül súlyosan jelentkezik. A város önmagában nem tud munkahelyeket teremteni, ez nem is feladata, azonban kötelessége olyan környezetet kialakítani, ami a munkahelyek teremtésének kedvez. Ezen túl is akad tennivalója az önkormányzatnak, hiszen ha nem is tud munkával kedveskedni a fiataloknak, attól egy élhető, fiatalos, pezsgő kultúrájú és vonzó városképet adhat nekik. Úgy gondolom tehát, hogy gesztusokat kell gyakorolnia a városvezetésnek. Két példán keresztül szerettem volna szemléltetni a helyzetet:

Élnek, próbálnak élni ebben a városban rendkívül tehetséges fiatalok, akik munkájukkal, tevékenységükkel jó példát mutathatnak a többieknek, ám jelenleg nem tudnak érvényesülni. Az utóbbi idők politikával jócskán megfűszerezett csatározásai után – ami leginkább egy homokozóbeli lapát és vödör-birtoklási jelenethez hasonlítható és az országos és helyi média figyelmét is felkeltette (origo, 7óra7, egriszín) - épp fiatal művészek, táncosok csoportja hagyja el a várost, mert nem érzik azt, hogy szükség lenne rájuk, nem érzik maguk mögött a támogatást. Városunk és mindenkori vezetése rendkívül büszke volt arra, hogy milyen sok helyi értéket lehet találni Egerben. Most épp egy ilyen helyi érték kerül a levesbe, mert senkinek nem fűződik érdeke, hogy itt maradjanak ezek a fiatalok. Nem gondolom, hogy aki Győrbe megy táncolni, az tehetségtelen lenne, ez épp a munkájuk elismerése. Itthon is lehetne megoldást találni erre a problémára, a város aktív segítségével – gondolok itt helyiségre, infrastruktúrára, ami akár a közeljövőben elkészülő cselekvési terv egyik pontja is lehetne, hogy megmentsük Eger táncos életét.

Van ennek a városnak egy szobrászművésze, Rostás Bea, akinek húsznál is több alkotása díszíti több város köztereit. Ugyan egytől-egyig külföldön, de éppen Magyarországon, Egerben egy sem. Idézet a leveléből:

„Bár a diplománk átadásakor közölték velünk, hogy a társadalom számára hasztalan réteg vagyunk, én mégis elképzelhetetlennek tartom a társadalmat művészek nélkül. Mivel a hazámban diplomám megszerzése után sem kaptam semmilyen lehetőséget, segítséget, csak visszautasítást, ezért külföldön pályáztam, és jelenleg is ott tartanak igényt a munkámra, szobraimra. Utazásaim közti időszakokat itthon töltöm édesanyámnál, ahol a köztéri szobrok makettjei 20 centis terrakottában születnek meg a 4 m2-es konyha asztalán, a panelban.”

Úgy érzem tehát, hogy kötelességünk megtenni mindent azért, hogy a művészek itthon maradjanak és itthon alkothassanak. Ezek az előbb említett gesztusok egyértelműen mutatnák a város elköteleződését a fiatalok és a kultúra iránt.

Ezért említettem korábban, hogy a fiatalokra ne ellenségként tekintsünk, és ezért jó a koncepcióban említett elképzelés, hogy a fiatalok szervezeteit vonjuk be a döntések előkészítésébe, egyeztessünk velük, a művelődési, oktatási intézmények és a szórakozóhelyek vonják szorosabbra kapcsolatukat. Kértem a t. KGY-t, hogy a koncepcióhoz tartozó cselekvési terv elkészítésekor ezeket a szempontokat is vegye figyelembe, mert lokálpatrióták helyett így csak vokálpatrióták lehetünk.

A 30. napirendi pont, a felügyelőbizottságok helyeinek újraosztásáról (zárt ülés). A Lehet Más a Politika nem rejti véka alá, hogy két felügyelőbizottság munkájában fog részt venni a jövőben. Az egyik az Agria Film Kft., a másik pedig az Egerszalók Gyógyforrás Kft. A felügyelőbizottságokról, munkájukról ismertető írást a közeljövőben írok.

Nagyjából tehát ezekre a témákra reflektáltam, a Lehet Más a Politika szemszögéből. A sajtóból természetesen a többi párt szemszögéből is meg lehet (?) ismerni azok elképzeléseit.

Eger, 2011. április 1.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok