A Heves megyei Ivád település képviselő-testületének múlt heti szimbolikus akciója újfent ráirányította a figyelmet az elkeseredett, pénzügyileg ellehetetlenített kistelepülések gondjaira, amelyekre az elmúlt időszakban az LMP európai parlamenti választási programja már fölhívta a közvélemény figyelmét.

A rendszerváltás óta eltelt időszak lehetetlen helyzetbe sodorta a magyar falvakat. A mindennapossá vált munkanélküliség mellett az elöregedés, kihalás, elnéptelenedés jellemzi őket, döntően a sorozatosan hibás kormányzati döntések eredményeként. Mára a kistelepülések jobbára csak egy-egy szerencsejátékgéptől hangos kocsmát tudnak eltartani, a népesség lassan a magasabb bérszínvonal reményében a városokba vándorol, és a környező, mezőgazdaságilag hasznosítható földterületek már egy új agrár-arisztokrácia, rosszabb esetben spekulatív földszerzők kezébe kerültek.

Ebben a folyamatban az 1998-2002 közötti Orbán-kabinetnek épp olyan mértékű a felelőssége, mint az azt követő, közvetett falurombolást folytató MSZP-SZDSZ kormánynak, amely elsőként a „költségvetési egyensúly megvalósítása” érdekében folytatott (az egyensúlyra érdemi hatással nem lévő) óvoda- és iskolabezárási „racionalizálást”, ami a falusi gyerekek esélyegyenlőségét csökkenteti. Ezután az egészségügyi megszorítások járultak hozzá a vidéki életminőség romlásához éppúgy, mint az elmúlt két évtizedben járhatatlanná vált vidéki közutak.

Tény, hogy azok az önkormányzatok, ahol a településvezetés azonos pártállású a mindenkori kormánypártokkal,  akár 20 százalékkal nagyobb eséllyel jutnak központi beruházási forrásokhoz, mint az ellenzéki vagy független vezetésű települések. Ez a tendencia a rendszerváltás óta jellemzi a kormányzati munkát, és az elmúlt időszakban az uniós források elosztásánál is erőteljesen érvényesült.

Ezen jelenségek felszámolása mielőbbi hathatós kormányzati intézkedéseket igényelne, azonban jelenleg nincs olyan párt Magyarországon az LMP-n kívül, amely a vidék, a kistelepülések sorsával érdemben  foglalkozna. Az LMP vidékfejlesztési programjában nem csak a kistelepülések működőképességének fenntartására kíván új finanszírozási megoldásokat találni, hanem az oktatási, egészségügyi rendszerben is igyekszik a kistelepülések közszolgáltatásait fejleszteni új, más országokban már sikeresen alkalmazott megoldásokkal.

A fejlesztési beruházások során az LMP olyan szabályozást javasol, mely a helyi munkaerő alkalmazását preferálja, ezzel is támogatva a helyi kis- és középvállalkozói szektort. Kiállunk a helyi piacok megerősítése mellett, és a termelő és a vásárló közvetlen kapcsolatán alapuló helyi kereskedelem támogatása mellett. A közútépítésre fordítható forrásokat a főleg tranzitforgalmat kiszolgáló sztráda-építések és tehergépjármű forgalmat segítő fejlesztések helyett a kistelepülések elérhetőségét javító alsóbbrendű közutak és a közösségi közlekedés támogatására kell fordítani. A pályázati rendszerek politikai függőségének megszüntetésére az LMP-nek a közélet tisztaságával  kapcsolatos javaslatai jelentenének megoldást.

A vidék nem csak a mezőgazdasági termelés színtere, nem csapán a biológiai sokféleséget fenntartó táj, nem csak kulturális élettér, hanem munkahely, otthon is, ami a megfelelő minimális feltételek biztosításával annak töredékéből fenntartható, mint amennyibe egy-két kilométer autópálya kerül. Ezen feladatok hatékony megoldása érdekében a 176 egyéni választókerületben a 2010-es országgyűlési választásokon elindulni készülő LMP kiemelt témaként kívánja kezelni a vidékfejlesztés ügyét, azon belül is a kistelepülések problémáinak megoldását.

Budapest, 2009. november 3.