"Újra hitet kellene adni az embereknek" - interjú Ivády Gáborral
A majd' négyszáz lakosú Heves megyei kis faluról, Ivádról mindenki hallott már, hála a polgármester, Ivády Gábor egyedi ötleteinek. Mi legutóbb két hete vasárnap írtunk a településről az augusztus 15-re tervezett Batyus Galopp apropóján. Nagy örömünkre ahhoz a posthoz maga Ivády Gábor is kommentelt. Végül ez adta nekünk az ötletet, hogy interjút készítsünk vele polgármesterségről, Ivádról, és úgy általában Magyarországról. Megkerestük, megkérdeztük, és Ivády Gábor igent mondott. Közreműködésének köszönhetően elkészült a Vastagbőr első interjúja: köszönjük mégegyszer!
Hogy ki is Ivády Gábor?
1973-ban született Körmenden,Pápán nevelkedett, majd katonai főiskolára járt. Ezután a reklámszakmában helyezkedett el. 2001-ben költözött a Heves megyei Ivádra, ahonnan ősei származnak. 2002 óta a község polgármestere. Azóta marketing, majd művelődésszervező, illetve politológia szakon is végzettséget szerzett.
2004 és 2005 között egy évig a Fidesz választókerületi elnöke volt, majd lemondott erről a posztjáról és kilépett a pártból. A 2006-os választásokon az MDF színeiben indult. A Lehet Más a Politika társadalmi kezdeményezés, majd párt egyik alapítója és választmányi tagja. A 2009-es EP-választáson az LMP-HP lista második helyét foglalta el.
Most pedig következzen a vele készített interjú.
A Vastagbőr kérdez, Ivády Gábor válaszol:
-Ön főállású polgármester? Hogy telik egy átlagos napja?
Főállású polgármester vagyok. Egy átlagos napon általában reggel hét óra körül kelek fel, néha fél hétkor, de van amikor hét előtt néhány perccel, vagy esetleg háromnegyed hétkor, de ezt nem tudom pontosan megmondani, mert szerintem az ébresztőórám nincs pontosan beállítva, úgy gondolom, hogy siethet egy-két percet, így miden eddig adott információhoz adjunk hozzá egy perc harminc másodpercet és akkor már közelebb járunk a valósághoz. Utána már csak azt veszem észre, hogy beesteledett, és lefekszem aludni. Többnyire hason alszom úgy, hogy a jobb kezemet kinyújtom kissé előre, a fejemet ráhajtom, a ballal pedig valahogy megfogom a fejem, de ezt azért nem szeretem, mert hamar zsírosodik a tenyeremtől a hajam és minden másnap meg kell mosnom.
-Ön szerint szükség van 3200 polgármesterre és 3200 önkormányzati testületre? Még egy 373 lelkes községnek is kell polgármester? Nem pazarlás ez?
Ez kényes kérdés, nem is fogok viccelődni vele és talán hosszabb lesz a válaszom a vártnál. A demokrácia egyik legnagyobb vívmánya, hogy minden településnek önrendelkezési jogot adtak. A rendszerváltás előtt ez nem volt így, akkoriban a csatolt települések csak akkor jutottak fejlesztéshez, ha a központi (ma gesztor) településen már a pincék is térkővel voltak kirakva. Minden kis közösségnek joga eldönteni, hogy a rendelkezésre álló, szűkös forrásokból, milyen irányba akar haladni. Ipari parkot hoz létre, és megpróbál cégeket magához csábítani, vagy a turizmusra fekteti a hangsúlyt és eszerint fejleszt, vagy a legvonzóbb agglomerációs településsé akar válni, stb. Normál körülmények között ez jelenti az önkormányzatiságot és a szubszidiaritás elvét. Sajnos ma Magyarországon nincsenek normál körülmények, és a kistelepülések nem tudnak egyik irányba sem lépni, mert alul vannak finanszírozva.
Nézzük meg, hogy pazarlás-e minden helyen önkormányzat fenntartása. Az önkormányzat lététől teljesen függetlenül valakinek ki kell fizetnie a közvilágítást, fenn kell tartania a közintézményeket, mint például az óvodát, feltéve, ha megfelelő a gyermeklétszám. Ivádon működik ovi, egy csoporttal, melyben 25 gyermek van. Ha nincs önkormányzatunk, akkor is üzemeltetni kell és ki kell fizetnie valakinek a béreket, a rezsit és ez nem kerül akkor sem kevesebbe, ha itt bezárjuk az ovit és a közeli városban kibővítjük az ottanit, sőt még utaztatni is kell a gyerekeket.
Tegyük fel, hogy összevonnak önkormányzatokat. Ebben az esetben is képviseltetnie kell magukat a csatolt településeknek a képviselőtestületen belül, azaz a polgármester egyszerű képviselővé válik. A fizetése szinte ugyanannyi lesz, hiszen sok esetben még egy kisvárosi képviselő is többet vihet haza, mint jelen pillanatban én. Itt tehát nincs megtakarítás.
Rúgjuk ki a képviselők felét. Ez Ivád esetében három ember, akik fejenként körülbelül bruttó 30 ezer forintot kapnak havonta (nettó 17-20 ezer) Ez éves szinten kevéssel több mint egymillió forint megtakarítás. Nem akarok senkit megbántani, nem vagyok Budapest ellenes, de 250 hozzánk hasonló településen történő éves megtakarítást durrogtatunk el 10 perc alatt augusztus 20-án.
Aztán számolhatunk még az ivádi polgármesteri hivatal helységével, amelynek az alapterülete körülbelül 30-35 négyzetméter, és van benne egy gázkonvektor. Vécé nincs. Nem hiszem, hogy annak az egy konvektornak a költsége sodorta gazdasági válságba az országot. A berendezés egyébként mind saját tulajdonom a szekrényektől kezdve az asztalokig.
Végül kell-e minden kistelepülésnek polgármester? Ha dolgozik, akkor igen.
-Mennyi Ivád költségvetése? Mennyi megy el belőle segélyre?
Körülbelül 90 millió forint a költségvetésünk, ebből nagyjából 30 millió a hiány. Magyarul nem marad semmire azon kívül, hogy kifizetjük a korábban említett közüzemi számlákat, béreket, segélyeket. Fejlesztés, karbantartás csak akkor történik, ha mondjuk csereberélek egy játszóteret. A honlapunkat úgy hoztuk létre, hogy vásároltam egy Photoshop, és egy Dreamweaver tankönyvet (kb. 15 ezer forintba került, ennél több pénzünk nem volt a projektre, így esélyünk sem volt megbízni egy céget) az egyiket megtanultam én, a másikat a kollégám,. Aztán összeraktuk, és nagyon büszkék vagyunk rá, hogy 2006-ban különdíjat nyertünk vele az Év Honlapja pályázaton. Kukákat úgy csináltunk, hogy megállapodtam a vízgazdálkodási társasággal, hogy ingyen kivágjuk a patakmederben nőtt fákat (ez nekik kötelességük lenne a zavartalan vízfolyás miatt, de nincs rá pénzük és kapacitásuk), csak a fákat tartjuk meg. Közmunkások kivágták, feldarabolták, a lakosok társadalmi munkában legyalulták, méretre vágták, a közmunkások pedig gyönyörű kukákat csináltak belőle. Ennél olcsóbban nem lehetett megoldani. Csak gyanítom, hogy ha máshol is így működnének a dolgok, és nem írnának ki közbeszerzési pályázatot egy buszmegálló elkészítésére (azt is hasonló módon csináltuk, mint a kukákat), akkor sok pénz megmaradna valódi pályázatokra (mondjuk eu-sokra).
A segélyekre kifizetett összeggel azért nem akarok foglalkozni, mert velük szemben általános prekoncepció az, hogy mindannyian ingyenélő, munkakerülők, akik ringatóznak a szociális hálón. A segélyezettek 90%-a önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, egyszerűen nem tudnak elhelyezkedni, és alig várják, hogy minimálbérért közmunkásként dolgozhassanak. Elő kellene állni végre egy olyan komplex programmal, ami visszasegíti őket az elsődleges munkaerőpiacra, és náluk jobban ezt senki nem szeretné.
-Hogy vált be Ivádon az „Út a munkához” program?
Nálunk a közmunkások dolgoznak. Ez csak felügyelet és fegyelem kérdése. Alkoholfogyasztás például nincs, mivel vettem egy digitális szondát és rendszeresen ellenőrizzük őket. Aki ittas, azt hazaküldjük, figyelmeztetésben részesül. A harmadik alkalomnál kirúgom és akkor két évig még segélyt sem kaphat, azaz ellátatlan marad. Ezt egyszer kellett megtennem, a többiek tanultak belőle. Egyébként sikerült olyan érzékeny szondát vennem, hogy szerencsétlenek este hat után már nem is ihatnak, mert másnap reggel kimutatja a szonda.
-Mi volt a legfurcsább kérés/panasz, amit kapott polgármesterként?
Most azt gondolhatják, hogy valami helyi hülyeséggel fogok előrukkolni (van bőven, mert az ittas ember és egy agyament ötlet gyilkos kombináció), de van ennél jobb. Egyszer az Ifjúsági és Sport Minisztériumból küldtek egy levelet, hogy milyen elengedhetetlenül fontos sportberuházást hajtanék végre, ha rendelkezésemre állna egy milliárd forint, de 100 milliós beruházásnál kisebbekkel ne foglalkozzak. Értik ezt?! Egymilliárd forint, miközben akkor 40 millió volt az éves költségvetésünk. Természetesen válaszoltam rá, és leírtam mennyire nem tudunk tovább élni (azaz elengedhetetlenül fontos) reptér, és golfpálya nélkül. Ennyi pénzből le lehetne gyalulni a falu melletti domb tetejét, úgy kompletten, majd kialakítani a repteret, de az összegbe az is belefér, hogy az egészet kicsit megemeljük és a fedett műjégpályánk tetején landolnának a gépek, ahonnét gyönyörű kilátás nyílna a völgyben elterülő golfpályánkra, és még a stadion sem takarná azt el. A levél végén megadtam a számlaszámunkat és írtam, hogy várjuk az utalást. A pártpolitikát csak kissé súrolva említem meg, hogy később, ez a szociális érzékenységgel és a vidék iránt érzett empátiával jócskán ellátott miniszter miniszterelnök lett.
-Hogy fogadják az ivádiak az Ön formabontó ötleteit? (pl. Batyus Galopp)
Néznek rám, csóválják a fejüket, legyintenek és hazamennek.
-Mikor és miért csatlakozott az LMP-hez?
Elegem lett a politikai elitből, minden tagjából (párthovatartozástól függetlenül). Becsaptak, hazudtak, megtévesztettek, mutyizgattak és a saját boldogulásukon kívül minden másra tojtak. A politika régen nem érdekképviseletet jelent, hanem valamiféle úri-murit. Mindent átsző a korrupció, és a sógor-komaság. Az LMP olyan emberek kezdeményezésére jött létre, akiknek van tisztességes, becsületes szakmája (többnyire nem is akarnak politikusok lenni), és hozzám hasonlóan elegük volt a politikai nihilből és a folyamatos gazdasági és társadalmi erózióból. Hajlandóak voltak a szakmai tudásukat, tapasztalataikat betenni a közösbe, hogy végre normális, végrehajtható, és fenntartható szakpolitikai programok szülessenek. Elhatárolódunk minden szavatosságát vesztett politikustól, meggyőződésünk, hogy csak új arcok, új politikai szemlélet képes kihúzni az országot a bajból. Hitelesen tudunk fellépni a korrupció ellen, hiszen tiszták vagyunk, nem csak mára és magunkra gondolunk, hanem a jövő generációira is, és nem utolsó sorban zöldek vagyunk, ami nekem elég nagy szívügyem. Abbahagyom, mert lassan kampánybeszédbe torkollok.
-Mit szól ahhoz, hogy az LMP-t sokan egy új SZDSZ-nek tartják? Hogy az egész nem más, mint megtévesztés?
Mutassanak egyetlen olyan politikust közöttünk, aki az elmúlt 10-15 évben vezető szerepet töltött be bármelyik pártban! Nincs ilyen, és nem is lesz! Ezt az elvünket elég világosan megfogalmaztuk, és egyben üzentünk is a felénk kacsingató politikusoknak: „Ne gyertek ide. Ne fogalmazzatok levelet arról, hogy ti is szeretitek a természetet, hogy mindig is rokonszenvesek voltunk a számotokra, hogy ti hiába próbáltátok belülről megreformálni az SZDSZ-t / MSZP-t, ne retusáljátok át az életrajzotokat, ne fedezzétek fel magatokban az ökopolitikai gyökereket, ne lássatok bennünk semmilyen lehetőséget, ne akarjatok „szakértelmetekkel” segíteni, egyáltalán, ne szeressetek minket! Ne gondoljátok, hogy itt majd újraélhetitek fiatal, idealista hónapjaitokat!
Egy dicsérő szóra sem tartunk igényt tőletek.
Ez nem a ti helyetek, nem a ti közegetek, nem is értenétek, ami itt folyik.
Az LMP nem volt, és nem is lesz befogadója az ancien regime hajótöröttjeinek. Ússzatok ki a partra, ácsoljatok kunyhót, és műveljétek meg a földeket.”
Az SZDSZ-szel azért szeretnek összemosni bennünket, mert emberjogi kérdésekben liberálisok vagyunk. Azonban például az általuk képviselt neoliberális gazdaságot elutasítjuk, a vidéket érintő kérdésekben konzervatívok vagyunk, és sorolhatnám még tovább. Nem sok közös pontunk van.
-Komolyan hisz abban, hogy a politikai élet megújítható?
Muszáj hinnem benne, különben nem lennék polgármester sem, és talán még az országot is elhagytam volna. Sajnos a megújuláshoz kevés egy ember és egy párt. Mindenki részvételére szükség lenne, újra hitet kellene adni az embereknek, hogy lehet más a politika…
