Részt vettem az Energiaklub országjárásának egri állomásán, a főiskolán. A téma az atomerőmű-bővítés illetve egy olyan alternatíva bemutatása amivel kiváltható lehetne az atomenergia Magyarországon (itt egy összefoglaló az indító eseményről).

Az atompártiság mellett illetve az atom ellen is lehetne fél napokig sorolni az érveket, én most egy nagyon fontos, azonban eddig valahogy nem kellően hangoztatott lehetőségre hívnám fel a figyelmet.

Az előadásra is azért mentem el, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy vajon mennyi új munkahelyre számíthatunk Paks2 esetén illetve abban az esetben, ha az alternatíva szerint kisebb-nagyobb helyi jelentőségű energiaszolgáltatót építenénk?

Úton-útfélen azt halljuk, hogy a kormányzat munkát akar adni széles tömegeknek. Ez nagyon helyes. Csakhogy nem mindegy, hogy alacsonyabb értékű, rövid idejű közmunkát vagy magas értékű, értékálló, hosszú időre szóló valódi munkát adunk az embereknek. A paksi erőműbővítés sajnos egyiket sem tudja teljesíteni. Vagy minőségi vagy mennyiségi szempontból.

Az Energiaklub előadása összehasonlította a centralizált energiaszolgáltatást a decentralizált energiaszolgáltatással. Munkhely-teremtés szempontjából a decentralizált energiaszolgáltatás kiütéssel győzött Paks2 felett. De lássuk miért?

Előtte egy kis magyarázat, hogy mi is az a decentralizáció ebben az esetben.

Ma Magyarországon pár nagy teljesítményű erőmű működik (Paks, Mátrai erőmű). Ez a rendszer működik azonban sérülékeny. Ha egyik eleme leáll, akkor nagyban veszélyezteti az ország energiaellátását. Emlékezzünk csak arra az esetre, amikor a visontai erőműben lefagyott a lignitet továbbító futószalag és áramkimaradások bénították le az ország egyes részeit... És nem egy nukleáris balesetről beszélünk most! A pár szereplős szolgáltató rendszert nevezzük centralizált, központosított rendszernek.

Ezzel szemben a decentralizált rendszer a kevés nagy helyett sok kicsiben gondolkodik! Itt egy napelemfarm, ott egy szélkerék, amott egy kisebb vizi erőmű, de emellett megtartaná a nagyobb szolgáltatókat. Így az esetleges problémák nem egy fél országot érintenének, hanem apró területeket. Ráadásul e problémákat sokkal könnyebb és hamarabb is lehet orvosolni.

Szóval a munkahelyek. A kormány által is engedélyezett kevés információ közül fellelhető anyag mindösszesen 600 új munkahelyet tervez Paks2 felépítésével. Igen, jól olvassátok, mindösszesen 600-at! Ebbe nincs benne az építkezésen résztvevők száma, ez csak a kiszolgáló személyzet száma. Ezzel szemben a kisebb, fent említett decentralizált rendszerben a szakértők számításai szerint 100.000 új munkahely kerekedhet. Százezer

A statisztikák szerint 1MW szélenergia 10 új munkahelyet, 1 MW napenergia 20 új munkahelyet tud teremteni! Ebbe nemcsak az üzemeltetők létszáma, a karbantartók, szerelők hanem az ilyen rendszereket gyártóknál, vállalkozásokban dolgozók is bele számítanak.

Lehetséges, hogy a sok kis erőmű felépítésének, kialakításának költsége is megközelítené az atomerőműre fordítandó irdatlan nagy összeget, azonban nem csak Pakson és környékén adna 600 munkahelyet, hanem az ország teljes területén 100.000-et. Azért nem mindegy, hogy százezer családnak jut munkahely Nógrádtól Baranyán át Szabolcsig!

A fenti adatokat figyelembe véve Heves megyében 1120-3000 új munkahely jöhetne létre csak ebben a szektorban. És akkor még tegyük hozzá az energiatakarékossági, energiahatékonysági programokban dolgoztatott további 500-800 főt Heves megyében!

Ki ne szeretné ezt a tiszta, független, barátságos és megfizetett jövőt?

Csarnó Ákos

LMP - országos elnökségének tagja