Az év első Közgyűlése tavaly is „rövidnek” tűnt, az idei viszont tényleg az volt. Mindösszesen huszonöt napirendi pontról kellett tárgyalnunk. A költségvetés még nem volt téma, annak megrágása februárban lesz a Közgyűlés legfőbb feladata. A sajtóban olvasható és megtekinthető hivatalos beszámolók mellett alább saját beszámolóm olvasható.

Napirend előtti felszólalásból kiderült, hogy a város „kerékpáros barát” címet kapott. Nos, köszönjük, azonban van egy olyan érzésem, hogy van még mit tenni ebben a kérdésben, leginkább a fejekben. A neten máris szavazás pezsgő vita kerekedett a címről.
Sürgősségi ügyek persze így is voltak, igen magas arányban. Ezek közül a legfurcsább előterjesztés az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatói állására kiírt pályázat visszavonása volt. A polgármesteri hivatal szerint „az EKMK működésére vonatkozó kulturális szakági jogszabályok változása várható a közeljövőben, amely bizonytalanságot okoz az intézmény jövőbeni működésének keretfeltételei tekintetében.” A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szerepe is közrejátszik a körülmények változásában. Az mindenesetre tény, hogy másfél év alatt már a negyedik igazgató vezeti az intézményt (ebből ketten megbízással). Ez a mostani kiírás már a második volt, és ismét érvénytelen lett, de most még a rajtvonalhoz sem állhattak a pályázók. Ez a „játék” a pályáztatás és a kinevezés körül lassan már kínossá válik, és méltatlan mind a pályázókkal, mind az EKMK dolgozóival, mind pedig a rendezvényeket látogató közönséggel szemben…

Noha úgy-ahogy csendes mederben folyt a tanácskozás, amit néha szakított meg egy-két vidám jelenet és felszólalás, azért komoly kérdésekről döntött a testület. A szociális juttatásokról és az Állami Számvevőszék jelentéséről is volt szó. Az ÁSZ jelentéssel kapcsolatban csak annyival egészíteném ki a történetet, hogy valóban következetes és stabil a város gazdálkodása, azonban egy komoly veszélyforrás folyamatosan fenyeget: az utóbbi időben megkétszereződő hitelállományunk.

A város körülményes és ezért elhúzódó tárgyalások után átvette az államtól a laktanya egyes részeit (gyakorlatilag a sportpályákat, a volt gyengélkedőt, a komplexum déli részét, teljesen). Szerencsére tehermentesek az ingatlanok, azonban rengeteg munkát, energiát és pénzt kell rááldozni a létesítmények felújítására. Mindazonáltal újabb remek lehetőség nyílhat városi intézmények elhelyezésére vagy éppen a Hajdú hegy lakóinak kiszolgáló, kulturális, szórakoztató közösségi tér kialakítására is új lehetőség adódik.

A nap egyik legkomolyabb napirendi pontja a Gárdonyi Géza Színházról szólt. Immáron harmadjára. Tavaly két ülés is foglalkozott az átadás-átvételről, azonban akkor még részletes kimutatások nem készültek. Akkor olyan döntés született, hogy január 26-ra, azaz a mostani Közgyűlésre a képviselők és a város lakói elé leraknak egy tervet, amiben benne van minden apró részlet. Ezzel szemben… A múlt héten megtartott Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsági ülésen sem tudtunk meg sok konkrétumot, de most sem sikerült többet. Sajnos valamiért az információk nem cseréltek gazdát, holott borzasztóan fontos lett volna: egyrészt egy hónap eltelt és alig történt valami konkrétum, holott január végén a földhivatalban is le kell adni a tulajdonos változást rögzítő okiratokat, továbbá több előírásnak és határidőnek is meg kellene felelni. Habis polgármester úr jelezte, hogy nagyobb erőkkel kell dolgozni az ügyön, amivel egyet is értek, azonban az egy hónap az pontosan egy hónap késedelem. Éppen ezért javasoltam, módosító indítványt is megfogalmaztam és benyújtottam, hogy gazdasági szakértőkből álló munkacsoportot hozzon létre a hivatal, így az átadás-átvételi munka jelentősen felgyorsulhatna. Aztán kiderült, hogy hát van ilyen, és inkább egy önkormányzati biztos kellene, hogy kézbe vegye a színház átvételével kapcsolatos ügyek intézését. Miután visszavontam a módosító indítványt, a testület megválasztotta Csathó Csaba tanácsnokot. Őszintén remélem, hogy komoly előrelépések következnek ezután a színház ügyében.

Tavaly szeptemberben javasoltam, hogy a város mindenképpen tegyen erőfeszítéseket azért, hogy a Kaláka Fesztivál ide jöjjön. Úgy látszik, hogy sikerült, mert az EKMK dolgozóival és a városi vezetőkkel lezajlott tárgyalások után, sok más színhelyt megelőzve a szervezők végül Eger mellett döntöttek. Azt gondolom ennek a fesztiválnak a jelentősége nem kérdőjelezhető meg: mind turisztikai, mind szórakoztatási szempontból egyaránt. Még több vendégéjszaka, még több fogyasztó, több ember az utcákon, és több bevétel. Jól felfogott érdekünkből csak remélhetem, hogy 22.00 után nem sok lokálpatrióta egri tesz feljelentést a rendőrségen.

Eger, 2012. január
dr. Csarnó Ákos
képviselő
LMP