Az Egri Civil Kerekasztal az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvénytervezetről készített állásfoglását juttatta el hozzánk azzal a céllal, hogy az országgyűlési képviselőkhöz továbbítsuk. Természetesen más képviselőket is megkeresnek illetve már egyeztettek többükkel.

Az Egri Civil Kerekasztal állásfoglalása

az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről

és támogatásáról szóló törvénytervezetről.

 

Az egri civil szervezetek konzultatív, érdekvédelmi testülete, az Egri Civil Kerekasztal áttanulmányozta az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyről az alábbi álláspontot alakította ki.

Egyetértünk a törvényalkotó azon szándékával, hogy a nonprofit/civil szféra működésével és támogatásával kapcsolatban átlátható és ellenőrizhető, kevesebb bürokráciával járó viszonyokat kíván létrehozni. Ennek egyik fontos eleme volt korábban a civilekre vonatkozó jogszabályok egy törvényben történő megjelenése, amellyel a jelenlegi elképzelés ellentmondásba került, hiszen a módosítás előtt álló Polgári Törvénykönyvbe kerülnek a civil szervezetekre vonatkozó státusjogi szabályok.

A civil kerettörvény megalkotása így megelőzi a PTK módosítását, amely szabályozási bizonytalanságot okoz. A tervezetben nem látjuk bizonyítottnak, hogy a Nemzeti Civil Alapprogram megszüntetése után létrejövő Nemzeti Együttműködési Alap működésében érvényesülne a civil önkormányzatiság elve, és a civil kontrol szerepe. Javasoljuk, hogy az összeférhetetlenségi problémák kiküszöbölése érdekében a Tanács és a Kollégiumok teljes tagságának összetételére a parlamenti szakbizottság, és az illetékes miniszter tegyen javaslatot, ugyanakkor a civil jelöltállítási rendszerből megválasztott képviselőkből jöjjenek létre a Tanács és Kollégiumok mellett, a tevékenységüket ellenőrző, vétójoggal rendelkező és nyilvános beszámolási kötelezettségű felügyelő bizottságok. Ez valódi civil kontrolt, a kormányzati - és pártfüggőség kiküszöbölhetőségét biztosítaná az egész rendszer működését illetően.

A törvénytervezet a közhasznú jogállással kapcsolatos kötelezettségeket, szabályokat részletesen, bürokratikusan, az igénybe vehető kedvezményeket feltételesen és esetlegesen tartalmazza. Felhívjuk a törvényalkotók figyelmét a nem közhasznú szervezetek önszerveződő közösségépítésben betöltött nélkülözhetetlen szerepére, és kérjük, hogy a közhasznúság elsősorban az állami és önkormányzati feladatok átvállalása és a közérdekű szolgáltatások folyamatos biztosítása esetén igénybe vehető kedvezmények szempontjából legyen hangsúlyos, de ne érintse hátrányosan a társadalom önszerveződő, öntevékeny az egészséges csoportmunka előnyeit biztosító közösségeit.

Az átláthatóság és az ellenőrizhetőség szempontjából kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az állam biztosítsa a civil szervezetek nyilvános adatainak összegyűjtését és elektronikus formában (Civil Információs Portál) történő hozzáférhetőségét. Ezen a portálon szerepeljenek az egyedi, a pályázati és a normatív támogatások, és a felhasználásukról szóló szakmai és pénzügyi összefoglalók. Jelenleg a pályázati támogatások elszámoltatása került középpontba, míg az egyedi támogatások, közvetlen állami támogatások, normatívák felhasználásának közérdekűségéről, célszerűségéről, hatékonyságáról kevés információval rendelkeznek a civil szervezetek és a közvélemény.

A civil szervezetek működésével és támogatásával kapcsolatban a törvény nem fektet elég hangsúlyt a civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. A folyamatos és tervezhető működés szükségessége miatt nem értünk egyet azzal, hogy működési támogatásra csak egy év kimaradás után pályázhatnak a szervezetek, illetve, hogy a közhasznú jogállású szervezetek – a miniszteri rendeletben meghatározott éves bevétel esetén – csak visszatérítendő támogatási igényt nyújthatnak be. Foglalkoztatást biztosítani csak a megfelelő felkészültségű és háttér infrastruktúrájú szervezetek képesek, amelyhez szükséges éves bevétel - a foglalkoztatástól függően - általában meghaladja az ötmillió forintot. A működési támogatásra éppen azért van szükség, hogy a megfelelő színvonalú szolgáltatási tevékenység elvégzéséhez folyamatos foglalkoztatás alakulhasson ki.

Egyetértünk a Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján civil szervezetek köréből történő kiválasztásával, működtetésével, ugyanakkor ezek hatókörének minimumaként legalább a megyei szintet javasoljuk.

A civil szervezetek gazdálkodásával kapcsolatban javasoljuk, hogy a törvényalkotó tegyen különbséget a civil szektor által létrehozott, illetve az állam vagy önkormányzat által közpénzből alapított nonprofit kft-ék között. Ugyanilyen különbség tételt javaslunk az intézményi alapítású – óvodai, iskolai, kórházi, színházi stb – alapítványok és a polgári önszerveződéssel, az állami, önkormányzati intézményektől függetlenül megalakult, „klasszikus” civil alapítványok között. A jelenlegi helyzetben az állami, önkormányzati juttatások döntő része, az állami, önkormányzati, intézményi alapítású nonprofit kft.-ék, és közalapítványok, alapítványok működését biztosítja, amely irreális képet mutat a civil (nem kormányzati, alapítványok, egyesületek) szervezetek támogatásáról. 

A fenti állásfoglalást az Egri Civil Kerekasztal 2011. október 7-i ülésén elfogadta, s döntött arról is, hogy az egri illetőségű országgyűlési képviselőkkel - külön - külön - informális megbeszélést kezdeményez. Ennek megszervezését az előző ülésen megválasztott állásfoglalást előkészítő bizottság tagjaira bízta.

Eger, 2011. október 7. 

Mácsár Beáta s.k.

Egri Civil Kerekasztal soros elnöke

Összegezve az állásfoglalást, illetve saját véleményünket is ismertetve:

1. Az NCA eddigi rendszerének megszüntetése illetve az új rendszer kialakítás és működtetése nem átlátható, egyáltalán nem ad több garanciát! Az un. Zuslág-jelenéget az új rendszer nem képes megszüntetni.

2. A civil információs portál jó elképzelés, de annak működtetése és a folyamatos monitorozás kiemelkedően fontos Kormányfeladat!

3. Érthetetlen, értelmezhetetlen a pályázati szünet rendszere. Két év pályázási lehetőség után miért nem lehet a harmadik évben pályázni? Ez sok civil szervezet működését ellehetetleníti.

4. Túlzó, hogy nagyrészt csak gazdasági mutatók alapján lehet a közhasznúságot meghatározni és elérni. Az önkéntes munkának miért nincs értéke?

5. Biztosabb körülményeket teremtene, ha a civil szektor által létrehozott, illetve az állam vagy önkormányzat által közpénzből alapított nonprofit kft-ék között valamint az intézményi alapítású alapítványok és a polgári önszerveződéssel, függetlenül megalakult, „klasszikus” civil alapítványok között különbséget tenne a jogalkotó.

Eger, 2011. október 20. 

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok

Lehet Más a Politika

Eger