Június 30-a, csütörtök, ismét Közgyűlés (továbbiakban: Kgy) Egerben. És ismét piszkosul sok napirendi pont várt ránk, számszerint 45 (Kgy-i anyagok itt). Ismét szubjektív beszámoló következik.

A második napirendi pont (np) a bizottsági helyekkel kapcsolatos helycserékről szólt... volna. A még hatályos szervezeti és működési szabályzat (szmsz) szerint ugyanis aki hat bizottsági ülésen hiányzott, annak a bizottsági tagsága megszűnik. Ez a szabály annyira objektív, hogy se szavazás, se politikai alku tárgya nem lehet, ráadásul tényszerű eseményeken alapul. Nagy István (MSZP) ugyanis ebben az évben pontosan hat alkalommal nem volt jelen a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság ülésein (sajtóanyag itt). A napirendi pont tárgyalása előtt derült ki az, hogy a másik MSZP-s képviselő, Pál György nem mond le a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottsági helyéről – mondjuk ő nem is hiányzott az ülésekről. Ez a helyzet némi kavarodást okozott, a határozatok így nem lettek volna helytállóak, valamint jogszabály értelmezési kérdések merültek fel, úgyhogy a következő időszakban a kérdést meg kell tárgyalni az érintetteknek.

Az ötödik np a második fordulóban tárgyalt új szmsz, az alapokmány volt. Több komoly egyeztetés, csatározás és véleménycsere előzte meg az elfogadást. Mert hogy az új szmsz-t elfogadta a Kgy. De miért érdekes kérdés ez annyira?

Az szmsz szabályozza a Kgys működését, olyan „apróságokat” tartalmaz, mint pl. mi a Kgy menete, mennyi idő áll a képviselők rendelkezésére, hogy lehet kérdéseket feltenni és így tovább. Ami elgondolkodtató, hogy a képviselők hozzászólásának ideje drasztikusan csökkent az új szabályozással. Eddig Egerben un. szabad vita volt minden napirendi pont esetében, és csak az ülést levezető elnök moderálhatta a hozzászólókat – vagy azért mert nem oda valót mondott, vagy nem illőt mondott, vagy túlságosan hosszú volt egy felszólalás. Nos, ennek vége, ugyanis alaposan le lett korlátozva a felszólalások ideje: mindössze 3 + 2 perc áll rendelkezésére egy-egy képviselőnek, hogy elmondhassa az adott np-hez összerakott mondandóját. A szigorítás mellet van egyértelműen az a tény, hogy a terjengős beszédeket le lehet szorítani és talán felgyorsul a Kgy munkája, ellene van az viszont, hogy eddig sem volt túlzottan elhúzódó egy-egy hozzászólás, az ülést levezető elnök határozottabb fellépésével lehetett volna szabályozni a kérdést. Komoly adok-kapok alakult ki e kérdés körül, végül annyit sikerült elérni (LMP-s módosító indítvánnyal), hogy egy befogadott módosítás során a np-ok elfogadása előtt lehet jelezni, hogy az adott kérdés annyira fontos (szmsz szerint), hogy időkeret nélküli vitát lehessen kezdeményezni.

E kis részsikeren túl - szintén a módosító indítványommal - sikerült a népszavazás kiírási küszöbét az eddigi 25%-ról 20%-ra csökkenteni. Szerettem volna, ha bekerült volna az szmsz-be az is még, hogy a Kgy minden évben kezdeményezze a város országgyűlési képviselőjének beszámolóját az adott évben a körzetért tett munkájával kapcsolatban, de ez nem sikerült...

A tizenharmadik np-nál is ismertettem az álláspontomat. A np a Bárány uszoda felújításáról szólt, illetve arról, hogy tervpályázatot ír ki a város. A kérdés azonban az volt elsősorban, hogy mit tartalmazzon a kiírás. Tudni kell, hogy jelenleg a városban két db nyolcpályás és egy hétpályás úszómedence található, vagyis igazi, nagy, nemzetközi versenyek megrendezésére alkalmas tízpályás medence nincs. Ez miért probléma? Azért lehet komoly probléma, mert a tíz pályásra való bővítéssel az eddigi sporturizmus hatványozódna, és ezzel több vendégéjszaka valamint elköltött pénz maradna a városban. A terv azonban a nyolc pályát favorizálja, ez amúgy a sport szakemberek szerint is minimum követelmény kellett, hogy legyen.

A np-ok utáni felszólalásomban két kérdésre tértem ki:

Az első téma során kértem a hivatal vezetését, hogy a bizottsági ülések jegyzőkönyveit tegye ki a város internetes portáljára is, ahonnan minden érdeklődő számára elérhetők lesznek. A helyzet jelenleg úgy néz ki, hogy fél éves elmaradásban van a hivatal... (példa itt).

A második téma a várost elrondító – noha szükséges – építkezések ízlésromboló hatásainak csökkentéséről szólt. Javasoltam ugyanis, hogy az éppen átépítés alatt lévő régi Ifiház lehálózását úgy oldjuk meg, hogy a hálón esetleg legyen maga az épület új arca, vagy legalább a városi programok mondjuk. A biztonsági kerítésre is kikerülhetnek pl. a máshol népszerű, régi városi képeket ábrázoló festmények, molinók. Ezzel egyrészt az építkezés is el lenne takarva, csökkenne a zaj, illetve mégis csak szebben nézne ki a terület. Remélem a jövőben kezdődő rekonstrukciós munkák, a parkolóház építése során már találkozhatunk megvalósult ötletekkel.

2011. június 30.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok

sajtóanyagok:

heol.hu

Tv Eger