Kezdjünk egy erős felütéssel: a bolhapiacok nem illenek a városképbe, illetve a megrendező vállalkozások előbb-utóbb összetűzésbe keverednének egymással, ezért közterületen nem engedélyezi a város bolhapiacok megtartását. Ez a városvezetés hivatalos álláspontja, a bizottság előtt képviselt alábbi állásfoglalásomra ez volt a felelet. 

De bontsuk szét a történetet részleteire.

A bolhapiacok sok helyi sajátossággal bírnak, de alapvetően két fő funkciót töltenek be: közösségi terek, valamint olyan helyek, ahol használt dolgok ( könyvek, játékok, használt ruhák és sok egyéb más hasznos dolgok) cserélnek gazdát. Eger közelében (Felsőtárkány, Andornaktálya, Szihalom) már sikeresen működik bolhapiac, vagy hasonló kezdeményezés. Egerben a jelenlegi helyzet az, hogy erre lehetőség nincs, legalábbis a városvezetés mereven elzárkózik attól, hogy az ilyen kezdeményezések megjelenhessenek a város közterületein.

Érthető lenne a félelem, ha a régi „lengyelpiacra” gondolunk, de annak idején azokon a piacokon - saját emlékeim szerint is – mindenféle, a bolhapiacokra egyáltalán nem illő dolgot árultak: koszos kispolszki karburátortól kezdve a 96%-os tiszta szeszen át a sínvasig mindent, ráadásul a sötét sarkokban ment az itt-a-piros-hol-a-piros néphülyítés is... Egy szigorú szabályokkal körülhatárolt bolhapiacon csak olyan dolgokat lehetne árusítani, amiket enged a hatóság, és folyamatos ellenőrzéssel figyelemmel lehet kísérni a piac működését. Szóval ez nem lehet kérdés. A személyes ellenérzések nyilván itt is előjöhetnek, mint ahogy elő is jöttek, de nézzük azokat a példákat, amik viszont a bolhapiacok létjogosultságát támasztják alá!

Fenntarthatóság

Minél több használt cikk kerül egy ilyen piacra és cserél gazdát annál kevesebbe kerül, ugyanis nem kell előállítani, ráadásul olcsóbb is, tehát a vevő megtakarít, az eladó pedig a neki haszontalan dologtól némi ellenértékért megszabadul. Tipikus win-win helyzet, ahol mindenki nyer. 

Szegénység

Sajnos Magyarországon és Egerben sem vagyunk olyan helyzetben, hogy megengedhessük magunknak a pénzszórást. Sokaknak konkrét probléma az egyik napról másikra megélhetés, egy ilyen piac hatalmas segítség lehet nekik, ráadásul kilátásaink sem rózsásak. A nálunk sokkal jobb helyzetben lévő Németországban és Franciaországban eleven hagyományai vannak ezeknek a bolhapiacoknak, őket nem zavarja a felhőkarcolók tövében kihajtogatott asztalon árulók tömege.

német példa

francia példa

Közösségi tér - fórum

Az emberek kimozdulhatnak, családi programként gyerekestűl-kutyástúl kimehetnek sétálni, beszélgetni, találkozni másokkal. A helyi közösségi élet és a demokrácia egyik legszebb hagyománya a fórum, ahol az emberek találkoznak és beszélgetnek.

Többen is jelezték, hogy látnak fantáziát ilyen jellegű rendezvény megszervezésében, mi több rendelkeznek infrastruktúrával és szervezési tapasztalatokkal is. Felvetették helyszínként a régi 3-s iskola udvarát, a Piaccsarnok előtti teret illetve felmerült a Vasútállomás és a Spar áruház közötti terület is. A javaslatok tekintetében így egyszerűen értelmezhetetlen az az álláspont, hogy nem illeszkednek a városképbe a bolhapiacok! Ha ellenőrizhető a folyamat, akkor egy idő után magától is kihullik a piacra nem való árus és áruja. Nyilván ehhez idő kell, de ha a város a rajtvonalhoz sem engedi állni a szervezőket se a lakosságot, akkor nem beszélhetünk szociális érzékenységről, és nem beszélhetünk arról sem, hogy figyelembe vennék az egriek véleményét!

Szerintem meg kellene engedni a helyieknek, hogy döntsenek arról, hogy mit szeretnének. Nem kell attól félni, hogy „gagyi” kerül az asztalokra, bízzunk már az emberekben, el tudják dönteni mit szeretnének. A város feladata ebben az esetben nem a korlátozás, hanem a lehetőségek megteremtése lenne!

Most olyan magánterületeket keresünk, amik alkalmasak lehetnek bolhapiacok megtartására...

Pillanatfelvétel a kérdésben tartott szavazásról:

dr. Csarnó Ákos

képviselő

Lehet Más a Politika